A chelmi régióban is felszámolják a görögkatolikus vallást.
1876. jan. 31.
A Boszniára és Hercegovinára vonatkozó ill. általában a helyi önkormányzat bevezetését követelő, decemberben egyeztetett nagyhatalmi ultimátum átadása a Portának, amely azt februárban elfogadja (reformrendelete amnesztiát ad a felkelőknek is), a felkelők viszont elutasítják.
1876. febr. 6.
Megszüntetik a egységes főkormányzóságot a balti területeken. Ezzel megszűnik kiváltságos jogállásuk, és felerősödik a russzifikáció.
1876. ápr. 26.
Az "első bolgár nemzetgyűlés" Oboristében a törökellenes felkelés megindításáról határoz.
1876. máj. 2.
A törökellenes bolgár felkelés megindulása Koprivsticában, Panagiristében és Kliszurában a Bolgár Központi Forradalmi Bizottság vezetésével. A felkelők a kilátásba helyezett vallási szabadsággal nem elégednek meg. kapcsolódó térképek: 65
1876. máj. 6.
A francia és a német konzul meggyilkolása Szalonikiben az érdekelt nagyhatalmak szemében egyértelművé teszi, hogy hiábavaló reformokról tárgyalni a Portával. Orosz hadiflotta vonul Szaloniki elé.
1876. máj. 12.
A bolgár felkelés leverése. Az irreguláris oszmán csapatok és a cserkeszek kegyetlenkedésének 10-12 ezer áldozata van, (az Oroszországból eltávolított cserkeszek közül mintegy 100-250 ezret kíván a Porta bolgár területen letelepíteni) kapcsolódó térképek: 65
1876. máj. 13.
A május 11-14-ei berlini orosz-porosz-osztrák kancellári konferencia (Bismarck, Gorcsakov, Andrássy) memoranduma a Portához, amely a török reformok nagyhatalmi ellenőrzését követeli ("berlini emlékirat"). Ezúttal a Porta utasítja el.
1876. máj. 17.
A bolgár Hriszto Botev egy fegyveres csapattal Romániából Bulgáriába vonul.
1876. máj. 24.
Brit hadiflotta vonul fel a Besika-öbölhöz.
1876. máj. 29.
A jelentős számú orosz önkéntessel kiegészített szerb haderő főparancsnokává Mihail G. Csernajev orosz tábornokot nevezik ki. A vezetésével újjászervezett hadsereg azután megindul a másutt lekötött Porta ellen.
1876. máj. 30.
A szövetségre lépett ó- és ifjútörökök angol támogatással detronizálják (megölik) az 1871-től önkényuralmi módszerekhez folyamodott Abdul Aziszt. Az új szultán a csökkent szellemi képességű V. Murad (1876) lesz.
1876. máj. 30.
/18. A németországi Emsben tartózkodó II. Sándor orosz cár ukáza az ukrán kultúra elnyomására (ukrán nyelvű nyomdai termékek és kulturális alkotások tilalma).
1876. jún. 2.
A bolgár Botev elesik a Vraca melletti csatában.
1876. jún. 12.
Velencében Szerbia és Montenegró véd- és dacszövetségi szerződést köt az Oszmán Birodalom ellen. kapcsolódó térképek: 106
1876. jún. 19.
Felszámolják az erdélyi székely és szász lakosság területi különállását (a székeket), valamint a 16 szepesi város törvényhatósági különállását, s területüket beolvasztják a megyékbe. kapcsolódó térképek: 74 261 165
1876. jún. 22.
Bukarestben új Bolgár Központi Forradalmi Bizottság alakul, amelynek ruszei programja célul tűzi Nagy-Bulgária megteremtését . kapcsolódó térképek: 66 67
1876. jún. 30.
A hivatalos Oroszország mérséklése ellenére és a pánszláv körök sarkallására Szerbia hadat üzen a Portának, amivel kezdetét veszi a balkáni népek törökellenes háborúja. Az ötezer orosz önkéntessel kiegészülő szerb haderő parancsnoka az orosz Csernyajev tábornok . kapcsolódó térképek: 65 99
Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .
