Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 580 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1878. júl. 27.

Az okkupáció hírére "szent háborút" hirdetve Ausztria ellen, a Szarajevóban megalakuló ideiglenes kormány vezetésével felkelés indul Boszniában. A török katonaság a felkelők mellé áll. A Monarchia 270 ezres (nagyrészt horvát) hadseregével mintegy 90 ezer felkelő áll szemben . kapcsolódó térképek: 72

1878. júl. 29.

A Monarchia megkezdi Bosznia-Hercegovina katonai megszállását . kapcsolódó térképek: 72 74

1878. aug. 8.

Novemberig tartó letartóztatási hullám Orosz-Lengyelországban. Ludwik Warinski és társai külföldre menekülnek.

1878. aug. 19.

A Monarchia csapatai elfoglalják Szarajevót.

1878. aug.

A nagyhatalmak a berlini kongresszus döntése értelmében bizottságot hívnak életre a török-montenegrói határvonal megállapítására . A törökök támogatta Prizreni Liga vezetésével erős albán ellenállás bontakozik ki az átadandó területek megtartásáért. kapcsolódó térképek: 107

1878. okt. 4.

A berlini konferencia által Montenegrónak ítélt 5 helység (Kolašin, Podgorica, Spuž, Plav, Gusinje) közül a törökök átadják Kolašint.

1878. okt. 15.

A krétai görögök, három évig tartó felkelésük eredményeként a halepa/aleppói görög-török paktummal önkormányzatot nyernek: a Porta a sziget közigazgatását a kertesztény többségnek engedi át (a Porta az egyezséget a későbbiekben nem tartja be) . kapcsolódó térképek: 104

1878. okt. 15.

Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.

1878. okt. 19.

A császár elleni két (május 11. és június 2.) merénylet ürügyén szocialistaellenes törvényeket léptetnek életbe Németországban ("kivételes törvények").

1878. okt. 20.

A Monarchia - 1914-ig legnagyobb hadműveleteként - befejezi Bosznia-Hercegovina okkupálását és pacifikálását . A nehézségek miatt végül 300 ezres osztrák-magyar hadsereg 3.300 katonát veszít csatában, mintegy 100 ezret maláriában és hastífuszban. A megszállt területen horvát jogrendet vezetnek be. kapcsolódó térképek: 72

1878. okt.

Bolgár felkelés a Struma völgyében a berlini felosztás ellen (Kresna-felkelés). A következő évben verik le. kapcsolódó térképek: 70

1878.

Év folyamán: Hadkötelezettségi törvény létrehozza a finn hadsereget.

1879. febr. 7.

A törökök átadják Montenegrónak Podgoricát és Spužt, azonban Plav és Gusinje a Porta és a Monarchia által támogatott albán Prizreni Liga kezén marad.

1879. febr. 8.

Az orosz-török békeszerződés végleges aláírása Isztambulban.

1879. febr. 22.

Az ország alkotmányának elfogadására Tirnovóban összeül a bolgár nemzetgyűlés.

1879. ápr. 14.

/2. A II. Sándor elleni sikertelen merénylettel Oroszországban kezdetét veszi a narodnyik mozgalom szakadásából létrejött terrorista narodovolecek (Narodnaja Volja) cárvadászata.

1879. ápr. 21.

Az isztambuli osztrák-török egyezmény jóváhagyja Bosznia-Hercegovina osztrák okkupációját, kimondva a szultán szuverenitását és vallási vezetői tisztségét . Ausztria a Szandzsákot hiába követeli, az végül közös megszállás alá kerül: Ausztria támaszpontokat foglalhat el területén. Az okkupált Boszniát és Hercegovinát a Monarchia egyetlen tartományba vonja össze. A sebtében megtartott népszámlálás szerint a tartománynak 1,2 millió lakosa van. kapcsolódó térképek: 72 74 96

1879. ápr. 26.

Kelet-Rumélia a nagyhatalmak által kidolgozott Szervezeti Statútumot kap. A tartomány élére Aleko pasa kerül.

1879. ápr. 28.

Tirnovóban, az ország történelmi székhelyén a bolgár nemzetgyűlés elfogadja Bulgária - az A.M. Dondukov-Korszakov herceg, bulgáriai orosz megbízott vezetésével kidolgozott és Szentpétervár által jóváhagyott - belga típusú, a korabeli Európa egyik legliberálisabb alkotmányát, amely bevezeti az általános férfi választójogot is. Az ország új fővárosa Szófia lesz. Másnap a nagyhatalmak által kijelölt Battenberg Sándor, Hessen hercege I. Sándor néven Bulgária első fejedelme lesz (1879-1886). A még ez évben megrendezett választásokon liberális győzelem születik. A bolgár uniót támogató Oroszország mintaországgá akarja tenni Bulgáriát, ennek érdekében orosz lesz a hadügyminiszter és az egész tisztikar . kapcsolódó térképek: 67 7

1879. aug.

Az oroszok kiürítik a bolgár területeket.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék