Bevezető megjegyzések

Ez a kronológia a Köztes-Európa 1763-1993 atlasz mellékleteként készült, de természetesen önmagában is meg kell állnia.

Az atlasz definíciója szerint "Köztes-Európa (Europa-Between, Zwischen-Europa) mint a modernkori történelem mozgó 'határsávja' alatt a Finnországtól Görögországig, Csehországtól Moldaváig terjedő kisnemzeti régiót értjük, melyet etnikai sokszínűség, kevertség és töredezettség jellemez, továbbá rövid időszakoktól eltekintve az, hogy kisnemzeti államegyüttesét külső birodalmi központokból (Bécs, Berlin, Pétervár, Isztambul) irányítják, valamint a permanens protestálás e birodalmi irányítás ellen: a nemzetállami törekvés mint már-már e kisnemzetek mozgásformája".

Fenti tárgyából fakadóan a kronológiakészítés szokásos nehézségein túl ez a kronológia néhány speciális problémával küszködik:

1. Köztes-Európa cseppfolyós területi, illetve tematikus körvonalai miatt nehéz volt az atlasz határai között maradni – bár természetesen törekedtem rá. Emellett olyan világpolitikai eseményeket is jeleztem, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a régióval, sőt sokszor közvetett összefüggés sem mutatható ki. Inkább csak a kor levegőjét jelzik – de éppen mint ilyenek nélkülözhetetlenek.

2. Az országonkénti csoportosítás helyett az ömlesztett megoldást választottam (bár természetesen az előbbi mellett is szólnak nyomós érvek), egyrészt mert az események túl nagy hányadát nehéz, vagy egyszerűen lehetetlen országskatulyákba gyömöszölni, másrészt mert így sokkal jobban látszik az események egyidejűsége és főként egymásrahatása), hiszen az atlasz célja "az etnikai viszonyok és a politikai határok közötti összefüggések kimutatása"). S főleg: jobban érzékelhető a világpolitika és az apró események összefüggése.

Az ömlesztett megoldáson belül a kronológia felépítése az atlasz hét történeti fejezetét követi (1756-1815, 1815-1878, 1878-1914, 1914-1925, 1926-1945, 1945-1989, 1989-1997).

3. Mint minden kronológiának, ennek is egyik alapkérdése, hogy mennyire legyen szikár, illetve mennyire bő lére eresztett 'történetírás'. Az atlasz "a világtörténelem szokásos ábrázolása során a látószögből kieső, a régió és önismeret szempontjából fontos kérdések bemutatására törekszik". E "kicsi = szép" alapelv következtében számos apró eseményt kellett felvenni a kronológiába, amelyek csak bővebb kifejtéssel értelmezhetők. A 'béka-perspektíva' és a világpolitika összekötése is több magyarázatot igényelt az áltagosnál, ezért itt-ott terjengősnek tűnhet a szöveg.

4. Mivel a régió a nyugati és keleti kereszténység határterülete, különös gondot jelentett a nyugati/gregoriánus és a keleti/juliánus naptár egyeztetése. A különféle kronológiákban, kézikönyvekben és monográfiákban a dátumok sokszor jelzés nélkül – nem ritkán egyazon munkában is felváltva – szerepelnek, az esetek jelentős részében pedig egyszerűen nem tudni, hogy melyik naptár szerintiek. Támpontom (Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Budapest, Könyvértékesítő Vállalat, 1985) alapján a keleti naptár 1800. február 28-ig 11, 1800. február 28 – 1900. február 28. között 12, 1900. február 28-tól 13 napos késésben van a nyugatival szemben.

A kronológia általában a nyugati naptár szerint jelzi az eseményeket (ahol ez a közkésen forgó kézikönyvekből és monográfiákból egyáltalán kihámozható). Ahol az események jellege vagy terület behatároltsága (elsősorban az orosz belpolitika) megkövetelte, ott mindkét dátumot igyekeztem jelezni, elől minden esetben a nyugatit (a szempontunkból döntő Szovjet-Oroszország 1918. február 14/1-jétől tért át a gregoriánus naptárra).

Pándi Lajos
Szeged, 1998. május 27.