Piemonti-francia szerződés, amelynek értelmében a Szárd Királyság 15 ezer katonával belép az Oroszország elleni háborúba. III. Napóleon e lépéssel Ausztriára kíván nyomást gyakorolni (Poroszország helyett tehát a Habsburgok halálos ellensége lép be a háborúba). kapcsolódó térképek: 58
1855. febr. 8.
A Német Szövetség csupán védelmi háborúra hajlnadó, bár Ausztria javaslatára katonai kontingenst szavaz meg a krími háborúba.
1855. márc. 2.
/febr. 18. I. Miklós cár halála. Utódja II. Sándor (1855-1881) lesz. kapcsolódó térképek: 58
1855. márc. 15. - jún. 4.
A nagyhatalmak eredménytelen bécsi konferenciája, amelyen kudarcot vall II. Sándor kísérlete, hogy elődje katonapolitikáját folytassa ("diplomáciai Szevasztopol").
1855. ápr. 23.
I. Danilo fejedelem a törvény előtti egyenlőségen és a magántulajdon védelmén alapuló új törvénykönyvet léptet életbe Montenegróban.
1855. máj. 24.
Az Azovi-tengerre betörő szövetséges flotta beveszi Kercset, másnap pedig Jenikalét; lerombolják többek között Mariupolt, Berdjanszkot, Taganrogot.
1855. jún. 7. - jún. 18.
A szövetségesek sikertelen kísérlete az ostromlott Szevasztopol bevételére.
1855. aug. 16.
A traktiri vereséggel kudarcot vall az orosz kísérlet Szevasztopol felmentésére. Másnap megkezdődik a város végső ostroma.
1855. aug. 18.
I. Ferenc József császár konkordátuma a Szentszékkel.
1855. szept. 8.
Elesik Szevasztopol (349 napos ostrom után) . Erődítményeit felrobbantják, az orosz flottát elsüllyesztik. A félsziget azonban orosz kézen marad. kapcsolódó térképek: 58
1855. okt. 14.
A szövetségesek elfoglalják Kinburn erődjét a Dnyepernél.
1855. nov. 21.
Svédország a stockholmi szerződésben kötelezi magát, hogy a szövetségesek egyetértése nélkül egyetlen kikötőt sem ad át Oroszországnak az Északi-tengeren. A háborúba már korábban megpróbálták bevonni, de I. Oszkár király erre csak egy 50 ezres szövetséges haderő akkor finnországi partraszállása és Finnország visszadása esetén lett volna hajlandó, amit nem kap meg . kapcsolódó térképek: 47 58
1855. nov. 28.
A novemberi török vereségek után az orosz hadsereg elfoglalja a kaukázusi Karszot.
1855. dec. 15.
Klapka György emigrációban közreadja a magyar-délszláv-román államszövetség megteremtésére vonatkozó javaslatát.
1855. dec. 16.
A szövetségesek által egyeztetett osztrák ultimátum Oroszországnak a békefeltételekről: 1. a cár helyett az összes nagyhatalom lesz Szerbia, Havasalföld és Moldva protektora; 2. szabad hajózás a Duna-deltában; 3. semmiféle hadihajó nem hajózhat be a Fekete-tengerre, amelyet Oroszország és a Porta demilitarizál (hadiflottáik és parti erődjeik feészámolása); 4. Oroszország lemond a szultán ortodox alattvalóinak protektori jogáról; 5. Oroszország átengedi Moldvának a Duna menti besszarábiai területeket.
