A kisnémet egység megvalósulásaként, a délnémet államok csatlakozásával az Északnémet Szövetséghez Versailles-ben kikiáltják az I. Vilmos porosz uralkodó vezette Német Császárságot ("Második Birodalom"). kapcsolódó térképek: 63 72
1871. jan. 24.
Az orosz cár elismeri az új Német Birodalmat.
1871. jan. 28.
Aláírják a francia-német fegyverszünetet. A francia kormány Párizst átengedi a győzteseknek.
1871. jan.
A livlandi (majd márciusban az észtlandi) tartománygyűlés petíciója a Nagy Péter által 1710-ben és 1721-ben biztosított tartományi alkotmány helyreállítását kéri II. Sándortól, és tiltakozik az orosz nyelv bevezetése ellen.
1871. febr. 12.
Bordeaux-ban összeül a febr. 8-án megválasztott, zömmel monarchista francia nemzetgyűlés, amely Thiers-t választja kormányfőnek.
1871. febr. 26.
A versailles-i előzetes békében Franciaország átengedi Németországnak Elzászt és Lotharingia nagyobb részét, hozzájárul Párizs ideiglenes megszállásához és 5 milliárd frank hadisarc fizetésére kötelezi magát. Garanciaként a német csapatok az ország keleti területeit megszállva tartják . kapcsolódó térképek: 63
1871. febr. - okt.
Hohenwart osztrák miniszterelnök kísérlete a cseh nemzeti követelések elismertetésére.
1871. márc. 1.
A porosz csapatok bevonulnak Párizsba.
1871. márc. 3.
Nacionalista légkörben megrendezett első választás a német parlamentbe, amelyen 52 %-os részvétel mellett a Nemzeti Liberális Párt 28,5 %-kal győz.
1871. márc. 13.
A nagyhatalmak január 17-étől ülésező londoni konferenciáján megkötik a Tengerszoros-szerződést, amely az 1856-os párizsi béke megfelelő pontjait törölve jóváhagyja a Fekete-tenger semlegességének egyoldalú orosz megszüntetését (Pontus-konferencia) . kapcsolódó térképek: 117
1871. márc. 18.
Párizsban fegyveres munkásfelkelés robban ki, s kikiáltják az ún. Párizsi Kommünt, a világ első munkáshatalmát (ünnepélyes deklarálására március 26. kerül sor).
1871. márc. 19.
A Thiers vezette francia polgári kormány Versailles-ba menekül.
1871. márc. 21.
Németország szövetségi kancellárja Bismarck lesz.
1871. márc. 22. - márc. 23.
A francia és a porosz párt ellentétei miatt Károly fejedelem lemondásával fenyegető belpolitikai válság tetőzése Romániában.
1871. ápr. 2.
Harcok kezdődnek a Kommün csapatai és a poroszok által támogatott versailles-i francia kormányerők között.
1871. ápr. 5.
Miután végrehajtották Lengyelország integrálását az Orosz Birodalomba, feloszlatják az 1864-ben létrehozott Szervezési Bizottságot.
1871. ápr. 11.
Galíciai lengyel kinevezése tárca nélküli miniszterré az Osztrák-Magyar Monarchiában.
1871. ápr. 16.
A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.
1871. máj. 1.
A Párizsi Kommünben 9 fős Közjóléti Bizottság veszi át a teljhatalmat.
1871. máj. 10.
Frankfurtban aláírják a végleges német-francia békét, amelynek feltételei azonosak a versailles-i előzetes béke előírásaival . kapcsolódó térképek: 63
