Az 1866-os cári ukáz alapján megváltozik Orosz-Lengyelország közigazgatásirendszere: 10 kormányzóságra, ezen belül 85 járásra osztják (Augustów helyett ekkor lesz kormányzósági székhely Suwalki) . kapcsolódó térképek: 60
1867. febr. 12.
Választás az Északnémet Szövetség alkotmányozó nemzetgyűlésébe az általános választójog alapján, amelyen a liberális párt 26,9 %-kal győz. A gyűlés 24-én ül össze.
1867. febr. 13.
Magyarországon helyreállítják az alkotmányosságot.
1867. márc. 18.
Az Északnémet Szövetség gyűlése, a lengyelek tiltakozása ellenére, csatolja a Poznani és a Kelet-Pomerániai hercegséget.
1867. márc. 22.
Feloszlatják Orosz-Lengyelország Államtanácsát.
1867. ápr. 16.
Az északnémet államok gyűlése (1867. febr. 24-ápr. 17.) elfogadja a szövetség alkotmányát, amivel porosz vezetés alatt formálisan is megalakul az Északnémet Szövetség. Örökletes szövetségi elnöke a porosz király, szövetségi kancellárja Bismarck lesz. A szövetség keretében létrejön az új Német Kereskedelmi és Vámszövetség . kapcsolódó térképek: 61 63 63
1867. ápr. 18.
A Porta az 1862-től folyó tárgyalásokat lezáró március 3-i nagyhatalmi döntés értelmében és krétai nehézségei miatt kivonja seregeit a hat várból is, amelyek ezzel szerb kézre kerülnek. A helyi muzulmán lakosok zömmel Boszniába távoznak. . kapcsolódó térképek: 64 99
1867. máj. 10.
Turtukanál bolgár forradalmi csapat tör be Bukarestből Bulgáriába. Vereségük után vezetői augusztus közepén Szerbiába menekülnek.
1867. máj. 11.
A nagyhatalmak május 7-én kezdődött londoni konferenciája Franciaország annektálási törekvésével szemben kimondja és garantálja az 1866-ig a Német Szövetséghez tartozott Luxemburg függetlenségét, szavatolja semlegességét ("luxemburgi válság"). Luxemburg perszonálunióra lép Hollandiával (majd 1890-ben függetlenné válik).
1867. máj. 22.
Kossuth Lajos kiegyezést ellenző nyílt levele Deák Ferenchez ("Kasszandra-levél")
1867. máj. 29.
A magyar országgyűlés a nemzeti törekvések nagy sikereként elfogadja az osztrák-magyar kiegyezés törvényét. A kiegyezés keretében Magyarországot független királyságnak ismerik el, amely saját parlamenttel, alkotmánnyal, felelős kormmánnyal rendelkezik. Ausztria és Magyarország között közös az államfő, a külügy, hadügy, pénzügy, továbbá közös vámhatárt létesítenek (reálunió). A két monarchia között a terheket megosztó ún. gazdasági kiegyezést a törvény szerint 10 évenként meg kell újítani . kapcsolódó térképek: 72 74 322
1867. máj. - jún.
Szláv kongresszus Moszkvában és Pétervárott. Célja a pánszlávizmus híveinek kulturális összefogása. A cárizmus a pánszláv törekvéseket saját céljaira igyekszik felhasználni (a Palackỳ vezette cseh küldöttséget II. Sándor is elfogadja).
1867. jún. 8.
Ferenc József osztrák császárt magyar királlyá koronázzák.
1867. jún. 13.
Az erőteljes russzifikációs hullám keretében, valamint az Északnémet Szövetség befolyásának veszélye miatt az 1850-es rendeletet megújítva, II. Sándor a balti tartományokban hivatalos nyelvvé teszi az oroszt.
1867. júl. 1.
Életbe lép az Északnémet Szövetség alkotmánya, így a Majnától északra létrejön az egységes német állam.
1867. júl. 25.
A tartományi közigazgatás újjászervezése az Oszmán Birodalomban.
1867. júl. 27.
Franciaország a korábbi semlegességért cserében Landaut és Luxemburgot követeli Poroszországtól.
1867. júl. 28.
Királyi szentesítéssel Ausztria és Magyarország kiegyezésével magyar részről létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarországhoz tartozik Fiume is . kapcsolódó térképek: 74
1867. aug. 8.
Franciaország memoranduma Bismarckhoz egy Rajna-balparti ütközőállam megteremtéséről.
1867. aug. 16.
Franciaország újabb memorandumban Landaut, Luxemburgot és Saarbrückent követeli Poroszországtól, valamint javasolja titkos védelmi és támadó szövetség megkötését. III. Napóleon azonban semmiféle kompenzációt nem kap.
