Egyesül a két román fejedelemség országgyűlése. Ezzel megvalósul a reálunió.. kapcsolódó térképek: 59 1
1862. febr. 3.
Az Egyesült Fejedelemségek első kormányának megalakulása Barbu Catargiu elnökletével.
1862. febr. 5.
Cuza Bukarestben, a fővárosban az egyesült parlament alkotmányozó gyűlési nyitó ülésén bejelenti a végleges egyesülést.
1862. máj. 1.
Napvilágot lát a magyar emigráció Kossuth Lajos és Klapka György készítette új tervezete egy dunai államszövetség létrehozására.
1862. jún. 8.
Orosz-Lengyelország helytartója Konsztantin nagyherceg lesz, a polgári kormányzat vezetője pedig Wiepolski. Az öt lengyel kormányzóság élére lengyel kormányzókat neveznek ki.
1862. jún. 15. - jún. 17.
Szerb-török összetűzés a belgrádi erődben, amelynek következtében háborús feszültség alakul ki.
1862. jún.
Cuza fejedelem Kogălniceanu vezetésével liberális kormányt jelöl ki Romániában, és liberális reformokat kezdeményez.
1862. júl. 22.
A szerb-török összetűzés megoldására összeül a konstantinápolyi konferencia, amely azonban csak 1867-re hoz végleges döntést a szerbiai török erődök sorsáról.
1862. aug. 18.
Oroszország elismeri az Olasz Királyságot.
1862. aug. 29.
Az olasz önkénteseivel Róma elfoglalására induló Garibaldi vereséget szenved Viktor Emánuel csapataitól Aspromonténál. A fogságba esett Garibaldi később önkéntes száműzetésbe vonul.
1862. aug. 29.
IX. Pius pápa a Quanta cura és a Syllabus című enciklikákban kimondja az államok és tartományok alárendeltségét a pápai tekintélynek.
1862. aug. 31.
Az év tavaszán török támadással kibontakozó háborúban elszenvedett montenegrói vereség ellenére a júl. 27-I fegyverszünete követő cetinjei béke - nagyhatalmi nyomásra - meghagyja Montenegró 1859-es határai; az ország Bar kikötőjén át kereskedelmi lehetőségeket kap (Szkutari konvenció) . kapcsolódó térképek: 106 107
1862. szept. 4.
A kanlidzi értekezleten elfogadott jegyzőkönyv értelmében a Porta beleegyezik, hogy kivonja csapatait Sokol és Užice erődeiből, és hogy kiköltöztet nyolcezer muszlimot Szerbiából . kapcsolódó térképek: 99
1862. szept. 24.
Vilmos király Otto von Bismarck-Schönhausen porosz nemest nevezi ki miniszterelnökké (aki október 8-án külügyminiszter is lesz).
1862. okt. 4.
II. Sándor a lengyel területek igazgatására felújítja az 1831-1848 között egyszer már működött Nyugati Bizottságot (1865. jan. 12-ig áll fenn).
1862. okt. 18.
Császári leirat nemzeti egyenjogúságot ígér az erdélyi románoknak.
1862. okt. 24.
Forradalmi puccs Görögországban, amely megfosztja trónjától a nemzeti felszabadító törekvésekkel szembeforduló I. Ottó királyt. A Dimitrosz Vulgarisz vezette ideiglenes kormány hozzálát az új alkotmány előkészítéséhez és új uralkodó kiválasztásához. A görögök a brit Albert herceget jelölik (hogy cserében megszerezhessék a Jón-szigeteket), a védnökhatalmak azonban megegyeznek, hogy hatalmon lévő dinasztia nem jöhet számításba. Egy éves válság következik.
1862. dec. 5. - dec. 12.
A görögországi népszavazáson 241 ezer szavazóból 230 ezer fogadja el Alfréd herceg királyságát. Anglia vétót emel.
