A császári csapatok megszállják a kiürített magyar fővárost. A magyar kormány Debrecenbe teszi át székhelyét.
1849. jan. 12.
Bem visszafoglalja Marosvásárhelyet.
1849. jan. 13.
Az osztrák nemzetgyűlésben Palackỳ a birodalom nyolc, a fő etnikai csoportoknak megfelelő, teljesen új tartományra való felosztását javasolja.
1849. jan. 29.
A magyar seregek főparancsnoka a lengyel Henryk Dembinski lesz.
1849. jan. 29.
A Rutén Központi Tanács eperjesi petíciója egy Kelet-Galíciából, Bukovinából és Kárpátaljából álló ukrán tartomány létrehozását kéri a császártól. kapcsolódó térképek: 77
1849. febr. 1.
Az osztrák Puchner tábornok kérésére hétezer orosz katona lépi át Erdély határát.
1849. febr. 9.
A januári alkotmányozó nemzetgyűlési választások után Rómában kikiáltják a köztársaságot. A pápa Gaetába menekül.
1849. febr. 25.
Andrei Şaguna erdélyi görögkeleti püspök a császárhoz intézett emlékiratában külön román koronatartomány létrehozását kéri, a románlakta területek egyesítésével . kapcsolódó térképek: 56
1849. febr. 26. - febr. 27.
Magyar vereség az osztrákoktól a kápolnai csatában.
1849. márc. 2.
A frankfurti össznémet gyűlés elfogadja az általános választójogot.
1849. márc. 4.
A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57
1849. márc. 7.
Teleki László párizsi magyar követ tájékoztatja Czartoryskit Magyarország föderatív átszervezésének tervéről.
1849. márc. 9.
Schwarzenberg deklarálja, hogy az Osztrák Birodalmat belépteti a Német Szövetségbe, amelyben túlsúlyt követel Ausztriának.
1849. márc. 17.
A Gaetába menekült pápa ellenforradalmi szövetségre lép az oasztrák monarchistákkal.
1849. márc. 20.
Piemont felmondja a fegyverszünetet Béccsel, majd 21-én újra hadat indít Lombardia felszabadítására.
1849. márc. 20.
A szlovák vezetők különálló szlovák koronatartomány kialakítását kérik a császártól.
1849. márc. 23.
Radetzky csapatai Novara mellett döntő vereséget mérnek a piemonti hadseregre.
1849. márc. 25.
II. Viktor Emanuel új piemonti király fegyverszünetet köt, s Észak-Itáliában a Habsburg-ház fokozatosan helyreállítja uralmát.
1849. márc. 27.
A frankfurti német gyűlés - válaszul Schwarzenberg lépésére - 267:263 arányban elfogadja a Német Birodalom alkotmányát (és az általános választójogot rögzítő választási törvényt), amely Németországot az ún. kisnémet egység szellemében (porosz vezetéssel, Ausztria nélkül) örökös császársággá nyilvánítja. kapcsolódó térképek: 55
1849. márc. 28.
A frankfurti parlament IV. Frigyes Vilmos porosz királyt 290 igen szavazattal, 240 tartózkodás mellett, német császárrá választja. kapcsolódó térképek: 55
