Miután II. Mahmud segítségkérő tapogatózását Anglia és Franciaország elutasította, a szultán Oroszországtól kér segítséget Mohamed Alival szemben, elismerve vazallusi státuszát vele szemben.
1833. febr. 6.
A kiskorú (Wittelsbach) Ottó bajor herceg görög uralkodó megérkezik Nauplionba, Görögország fővárosába (Athén csak a kormány 1835-ös átköltözésével lesz főváros), s bajor híveivel kezd kormányozni. Az oroszbarát vonal helyébe brit orientáció lép.
1833. márc. 20.
Orosz flottademonstráció Mohamed Alival szemben a Boszporuszban, majd az orosz csapatok április 5-én Unkiar Iszkelesznél partraszállnak, hogy megállítsák az egyiptomi sereget. kapcsolódó térképek: 53 117 117
1833. márc. 22.
Poroszország kezdeményezésére és vezetésével a porosz-hesseni és a délnémet vámszövetség egyesülésével megalakul a Német Kereskedelmi és Vámszövetség (Zollverein). kapcsolódó térképek: 63
1833. márc. 31.
Az utolsó török csapatok is elhagyják Görögországot.
1833. ápr. 7.
Oroszellenes élű francia flottademonstráció a Szorosokban.
1833. máj. 3.
Mohamed Ali a kutahyai egyiptomi-török békeszerződésben a szultán fennhatóságát és adókötelezettséget elismerve megtartja ill. megkapja Egyiptom, Szíria, Palesztína és Kilikia kormányzását. Ezzel a francia diplomácia által támogatott Egyiptom potenciális nagyhatalom lesz, egy nagy arab birodalom megteremtésének esélyével. kapcsolódó térképek: 53
1833. máj. 25.
A nehéz helyzetbe került szultán a konstantinápolyi határszerződésben átengedi Szerbiának az igényelt és annektált hat nahijét. kapcsolódó térképek: 51 99 99
1833. júl. 8.
A 8 évre szóló unkiar-iszkeleszi orosz-török barátsági szerződésben a cár a Porta protektorának nyilvánítva magát, garantálja az Oszmán Birodalom integritását, kérésre fegyveres segítséget ígér, aminek fejében a szultán a fekete-tengeri szorosokat az orosz hadihajók kivételével minden állam elől elzárja. kapcsolódó térképek: 50 53 53 64 117 53 53 64 117
1833. aug. 4.
A görög egyház függetlenségéről szóló nyilatkozat, amelynek értelmében leválasztják azt a patriarchátusról (amit Konstantinápoly hivatalosan 1850-ben ismer el), s feje a görög király lesz.
1833. aug. 4.
Az unkier-iszkeleszi szerződésben megnyilvánuló orosz dominancia nyomán a szultán hattiserifben ismeri el Szerbia autonómiáját.
1833. szept. 10.
Orosz-porosz-osztrák felhívás Teplitzben a Szent Szövetség reaktiválására a forradalmi mozgalmak ellen. Következménye a münchengrätzi és a berlini szerződés lesz.
1833. szept. 18.
Ausztria (Ferenc császár) és Oroszország (Miklós cár) a szeptember 10-20-i tanácskozás során megköti az Oszmán Birodalom épségét garantáló münchengrätzi (a csehországi Mnichovo) szerződést - azaz a védnökséget Oroszország megosztja Ausztriával. Titkos záradékában az egyiptomi pasa ellen konkretizálják az általános elveket, fellépve hatalma kiterjesztése ellen európai területre. kapcsolódó térképek: 53 54 54
1833. okt. 18.
A berlini szerződésben ("Keleti Szent Szövetség") Ausztria, Oroszország és Poroszország kölcsönös segítségnyújtást irányoz elő külső támadás és belső zavarok esetére, azaz tulajdonképpen garantálják egymás lengyel birtokait, és egy új forradalom esetére megegyeznek a lengyelek elleni közös fellépésben. A három birodalom közös megszállás alá veszi - bár nem annektálja - Krakkót. Mindezzel felülbírálják a bécsi rendezést.
1833. nov.
A szultán szabályozza/korlátozza a muzulmánok jelenlétét Szerbiában.
1833.
II. Péter montenegrói uralkodót Moszkvában megerősítik püspöki tisztében. Jelentős anyagi támogatást kap Oroszországtól.
1833.
Pontosítják az orosz-finn határt. kapcsolódó térképek: 311
