Anglia, Oroszország és Franciaország mint védnökhatalmak londoni katonai jegyzőkönyvei immár független államként ismerik el a görög örökletes abszolút monarchiát., A három hatalom egyszersmind Görögország gyámjának nyilvánítja magát. (A Porta a január 30-i fermánban azzal a feltétellel ismerte el örökletes királyságként, ha területét a korábban megállapítottal - és majd a pároszi jegyzőkönyvben rögzítettel - szemben, elcsatolva Tesszáliát. kapcsolódó térképek: 50 52 104 108 52 104 108
1830. febr. 6.
A kragujeváci szerb szkupstinában kihirdetik a szultáni okiratokat az autonómiáról.
1830. febr. 20.
A pároszi diplomáciai jegyzőkönyvben Anglia, Franciaország és Oroszország pontosítja Görögország határait.
1830. ápr. 24.
A Porta beleegyezik Görögország függetlenségébe.
1830. júl. 27. - júl. 29.
Az ancien régime teljes visszaállítására törekvő X. Károly (1824-1830) alkotmányosságot felfüggesztő rendeleteire (július 25.) válaszul Párizsban a kontinenst megrázó forradalom robban ki ("júliusi forradalom" illetve "három dicsőséges nap"), amely 30-án megfosztja trónjától Károlyt . kapcsolódó térképek: 49
1830. aug. 3.
Orosz-osztrák megegyezés Karlsbadban, ennek értelmében elismerik a júliusi monarchiát, de nem engedik meg Franciaországnak, hogy Európa ügyeibe beleszóljon (azaz lényegében kizárják a Szent Szövetségből). II. Mahmud szultán újabb rendeletben konkretizálva megerősíti Szerbia széles autonómiáját, örökletes vazallus fejedelemnek ismerve el Miloš Obrenovićot. Ugyancsak elismeri a szerb egyház önállóságát, élén a belgrádi metropolitával. A török csapatok hat erőd kivételével kivonja a fejedelemségből. kapcsolódó térképek: 51
1830. aug. 9.
Új alkotmányt elfogadva Lajos Fülöp (1830-1848) orleansi herceg kerül a francia trónra. Ezzel Franciaország kiválik a Szent Szövetségből, s felbomlik az 1827-es hármasszövetség is.
1830. aug. 17.
I. Miklós orosz cár a diplomáciai kapcsolatok megszakítását és egy a Szent Szövetség nevében megindítandó intervenciót körvonalaz Franciaország ellen.
1830. aug. 25.
A németalföldi Brüsszelben belharcok robbannak ki a belga elszakadási törekvés miatt. A város a felkelők kezére kerül.
1830. aug. 26.
A drinápolyi béke értelmében szabad kezet kapó szultán Mehmed Resid pasát küldi a fellázadt Musztafa Bushatli szkutari kormányzó ellen. Resid pasa első lépésként a Monasztir/Bitoljába tárgyalni hívott 1000 albán vezető felét lemészároltatja, majd Musztafa Bushati ellen indul.
1830. szept. 8.
Ausztria és Oroszország elismeri Lajos Fülöpöt.
1830. szept. 23. - szept. 29.
Brüsszelben visszaverik a fővárosba nyomuló holland csapatokat.
1830. szept. 26.
Belga ideiglenes nemzeti kormány alakul Brüsszelben.
1830. okt. 4.
A nemzetgyűlés ikiáltja Belgium függetlenségét.
1830. okt. 14.
Angol-francia szerződés Hollandia és az első párizsi békében megszabott határai között restaurált Belgium szétválasztásáról.
1830. okt. 18.
I. Péter montenegrói uralkodó halála. Hatalmi harc eredményeként a világi és egyházi hatalom teljesen és ténylegesen a Petrović Njegoš család kezében összpontosul: Montenegró uralkodója II. Péter néven (1831-1851) lesz. kapcsolódó térképek: 106
1830. nov. 11.
Békekötés Cetinjében Montenegró és a boszniai török vezír között. Montenegró végleg és teljesen annektálja Brdát, expanziós kisérletét a tengerpart felé azonban Ausztria megakadályozza. Az 1798-as törvényszék helyébe 1831-ben létrehozzák Montenegró és Brda szenátusát, ami az első fontos lépés a modern államgépezet kiépítésében. kapcsolódó térképek: 107
1830. nov. 18.
Miután az országot annektálni óhajtó Franciaország és a Bécsi Kongresszus szellemében intervencióra kész Oroszország ellen van, Anglia a számára rosszabb két másik megoldással szemben tudomásul veszi, angol-francia egyezmény születik Belgium függetlenségéről.
1830. nov. 29.
A lengyel szabadságharccá szélesedő varsói felkelés kirobbanása ("novemberi felkelés"), nem utolsósorban I. Miklós belgiumi intervenciós terveinek megakadályozására.
1830. nov. 30.
Londoni nagyhatalmi konvenció Görögország függetlenségéről.
