Több száz áldozatot okozva katonaság veri le a határőrsorozás ellen tiltakozó székelyeket Madéfalván ("madéfalvi veszedelem"). Megindul a székelyek kivándorlása Moldvába és Bukovinába (csángók).
1764. márc. 27.
József főherceget Frankfurt am Mainban német királlyá választják.
1764. ápr. 11.
A hétéves háborút követő szövetségi átrendeződés keretében létrejön az osztrákellenes élű orosz-porosz védelmi szerződés: II. Frigyes a nyolc évre szóló szövetség fejében megígéri, hogy támogatja Stanislaw Poniatowski orosz jelölt igényét a lengyel trónra és garantálja a lengyel "nemesi köztársaság" alkotmányát.
1764. júl. 22.
Orosz-porosz egyezmény a "disszidensek" (másvallásúak, mindenekelőtt pravoszlávok, továbbá protestánsok a római katolikus Lengyelországban) szabad vallásgyakorlásáról és támogatásáról.
1764. szept. 7.
II. Katalin nyomására és a tavasztól az országban állomásozó orosz csapatok jelenlétében (ezek majd csak 1780-ban távoznak) a királyválasztó országgyűlés egyhangú szavazatával foglalja el a trónt II. Szaniszló (Ágost) néven (1764-1795) Lengyelország utolsó uralkodója, Stanislaw Poniatowski. Az országban azonban a megszálló orosz csapatokra támaszkodó Repnin orosz követ az igazi úr.
1764. dec. 5.
/nov. 24 Megölik a Schlüsselburgban őrzött VI. Iván excárt (1740-1741).
