Anglia elrendeli minden francia vagy Franciaországgal szövetséges hajó elkobzását.
1807. jan. 15.
Napóleon az államiság csírájaként lengyel Kormányzó Bizottságot állít fel a porosz-lengyel területen..
1807. febr. 7.
A szerbek megadásra kényszerítik Šabacot.
1807. febr. 7. - 8.
Eldöntetlen kimenetelű véres ütközet a francia és az orosz-porosz erők között a kelet-poroszországi Preussisch-Eylau mellett
1807. febr. 20.
Brit flottatámadás a Tengerszorosok ellen.
1807. márc. 8.
Miután január közepén a szerbek elfoglalták a belgrádi alsóvárat, a törökök kiürítik a fellegvárat is.
1807. márc. 22.
A Konstantinápoly ellen induló orosz flotta Szenjavin vezetésével elfoglalja a Dardanellák bejáratát őrző Tenedosz (Bozcaada) szigetét.
1807. ápr. 2.
Sándor cár a gárdával bevonul Memelbe.
1807. máj. 22.
Orosz-porosz véd- és dacszövetség aláírása Bartensteinban. Ausztria visszautasítja a részvételt a szövetségben.
1807. máj. 22.
Az orosz flotta Tenedosz szigeténél legyőzi a Szidi-Ali pasa vezetésével a Dardanellákból kitörő törököket.
1807. máj. 29.
A janicsárok által támogatott reformellenes párt palotaforradalma megfosztja trónjától III. Szelimet. Utódja a janicsárok bábja, IV. Musztafa (1807-1808) lesz. Szelim hívei és az új rezsim ellenfelei a reformer Musztafa Bajraktar pasa köré tömörülnek ("Ruszcsuki Jóbarátok").
1807. jún. 14.
A francia hadsereg döntő vereséget mér a kelet-poroszországi Friedland mellett az oroszokra.
1807. jún. 17. - jún. 19.
A franciák elfoglalják Tilsitet.
1807. jún. 21.
Francia-orosz fegyverszünet.
1807. jún. 30.
Negotin mellett egyesülnek a szerb és Belgrádi pasalikba betört orosz csapatok, és Stubicnál győznek a törökök fölött.
1807. jún. 30.
Szenjavin tengeri győzelme a törökök fölött az Afyoni hegyeknél. A török hajóhad ezután visszahúzódik a Dardanellákba.
1807. júl. 1.
Miloš Obrenović szerb csapatok élén beveszi Užicét.
1807. júl. 7.
A június 25-ike óta folyó tárgyalások eredményeként Napóleon Tilsitben kér békét, valamint véd- és dacszövetséget (béke- és barátsági szerződést) köt a legyőzött I. Sándorral, aki elismeri az Európában végrehajtott francia területi és politikai változásokat (így a Rajnai Szövetséget). A két nagyhatalom érdekszféra határa a Nyugati-Bug lesz. A béke értelmében Oroszország Franciaország szövetségesévé lesz Anglia ellenében (a szerződés katonai együttműködést tartalmazó titkos záradéka szerint ha Anglia nem köt békét Franciaországgal, Oroszország december 1-jétől csatlakozik a kontinentális zárlathoz). Létrejön az 1815-ig fennálló Varsói Hercegség (az "Lengyelország" és a "lengyel" nevet I. Sándor követelésére nem engedélyezik), Danzig szabad város lesz. A Rajnai Szövetség tagjaként kialakítják a Vesztfáliai Királyságot. Oroszország a franciák javára lemond földközi-tengeri bázisairól (Cattaro, Jón-szigetek). Franciaország megígéri, hogy közreműködik Oroszország közel-keleti igényeinek kielégítésében. A tilsiti béke gyakorlatilag megteremti Franciaország európai hegemóniáját. A békekötés nagy csapás a francia támogatást ezzel elvesztő Portára, hiszen ha nem sikerül megkötni az orosz-török békét, következhet Törökország felosztása. kapcsolódó térképek: 34 36 38 39 42 44 46 48 51 107 206
1807. júl. 9.
Napóleon a cár ösztönzésére Tilsitben békét köt III. Frigyes Vilmos porosz királlyal. Eszerint Poroszország önálló állam marad; a lengyel felosztásból szerzett területeinek jórészét, valamint az Elbától nyugatra eső területeit elveszíti. Kelet-Poroszország orosz kézre kerül. A tilsiti békét kiegészítő orosz-francia szerződés értelmében Oroszország (magára hagyva Montenegrót) átadja a Cattarói-öböl körzetét és a Jón-szigeteket.
1807. júl. 10.
Törökellenes orosz-szerb szövetség megkötése Negotinban. kapcsolódó térképek: 51
