és máj. 5-6 Az első többpárti parlamenti választáson Horvátországban 84,5%-os részvétel mellett, a nacionalista Horvát Demokrata Közösség (HDZ) 41,8%-al (54 hely a 80-ból a Társadalmi-Politikai Tanácsban, a három kamara 350 helyéből 205) győz az exkommunista Demokratikus Megújulás Pártja (23,6%) előtt. Május 30-án Stjepan Mesić vezetésével a HDZ alakít kormányt. A parlament május 30-án Franjo Tudjman HDZ-elnököt a 338 szavazatból, 57 érvénytelen mellett, 281 igennel választja köztársasági elnöknek. kapcsolódó térképek: 302 312
1991. febr. 17.
Tudjman és Milošević Karađorđevóban Bosznia-Hercegovina felosztásáról tárgyal.
1992. jún. 17.
F. Tudjman horvát és A. Izetbegović boszniai elnök katonai megállapodása.
1992. aug. 2.
A független Horvátország első parlamenti választásán a HDZ 42,9%-kal győz. Az egyidejűleg megtartott közvetlen elnökválasztáson Franjo Tudjman 56,7%-kal lesz első, a szociálliberális Dražen Budiša (21,9%) előtt.
1993. jún. 16.
Az újabb békekonferencián Genfben Milošević és Tudjman megállapodik Bosznia három részre tagolásában.
1994. márc. 18.
Tudjman, Izetbegović és a helyi vezetők wsahingtoni egyezménye a horvát-bosnyák kettős államszövetségről (horvát-bosnyák föderáció, amely konföderációra lépne Horvátországgal). Hercegovina székhelyét, Mostart két évre EU-igazgatás alá helyezik.
1995. okt. 29.
A katonai győzelmek politikai kiaknázása érdekében egy évvel előrehozott parlamenti választáson Horvátországban a HDZ győz. A választáson részt vesznek a külföldi, így - egyedülálló módon - a bosznia-hercegovinai horvátok is, ami kiváltja Szarajevó tiltakozását. Az ellenzék zágrábi győzelmét Tudjman elnök nem hajlandó elfogadni, ami belpolitikai válsághoz vezet.
1995. dec. 14.
Párizsban Milošević, Tudjman és Izetbegović ünnepélyesen aláírja a boszniai békeszerződést. Tanúként jelen van az amerikai Clinton, a német Kohl, a francia Chirac, az angol Major, az orosz Csernomirgyin és a spanyol González. Ezzel véget érnek a 250-300 ezer halottat és 60-80 milliárd dollár anyagi kárt okozó délszláv háborúk.
