Meghal I. Abdul-Hamid szultán (1774-1789). Utódja III. Szelim az első "reformszultán"(1789-1807) lesz.
1790. jan. 31.
II. Frigyes Vilmos porosz király az osztrák és orosz győzelmek ellensúlyozására véd- és dacszövetséget köt III. Szelim szultánnal.
1790. szept. 29.
II. Lipót Giurgiu/Gyurgyevóban kilenc hónapra fegyverszünetet köt III. Szelim szultánnal.
1792. dec.
Szelim szultán kitiltja a janicsárokat az újjászervezett belgrádi pasalikból.
1793. febr. 24.
III. Szelim szultán hadügyi reformterve, a Nizám-i Dzsedíd ("újjászervezés"), amelynek megvalósítását francia katonai tanácsadók segítik. A reformmal a janicsárok mellett a hatalmukat féltő helyi kiskirályok (derebeji, ajánok) szállnak szembe.
1793. dec. 31.
Miután ". Szelim szultán novemberben Hadzsi Musztafát nevezi ki kormányzónak, nagy jelentőségű hattiserifjében egyösszegű évi adót állapít meg a Belgrádi pasalik számára (majd 1794-nem újabb kiváltságokat ad a pasaliknak).
1805. márc.
III. Szelim rendelete a hadsereg megújításáról, amellyel a janicsárok szembehelyezkednek.
1807. máj. 29.
A janicsárok által támogatott reformellenes párt palotaforradalma megfosztja trónjától III. Szelimet. Utódja a janicsárok bábja, IV. Musztafa (1807-1808) lesz. Szelim hívei és az új rezsim ellenfelei a reformer Musztafa Bajraktar pasa köré tömörülnek ("Ruszcsuki Jóbarátok").
