Andrej Szaharov orosz fizikus, polgárjogi harcos Nobel-békedíjat kap. Útlevélkérelmét elutasítják, így nem veheti át.
1979. aug. 23.
A három balti állam függetlenségét követelő 44 észt, lett és litván értelmiségi petíciója a Molotov-Ribbentrop paktum évfordulóján. A petícióhoz csatlakozó öt szovjet aláíró között van Andrej Szaharov is.
1980. jan. 22.
Az államvezetés Gorkij zárt városába száműzi Andrej Szaharov atomfizikust, az első számú "nyugatos" orosz ellenzékit.
1986. dec. 19.
Hazaengedik Moszkvába gorkiji száműzetéséből Andrej Szaharov első számú orosz "nyugatos" polgárjogi aktivistát, aki visszanyeri polgárjogait is.
1989. márc. 26.
A Szovjetunióban először rendeznek többes jelölésű választásokat az országgyűlésbe (Népképviselők Kongresszusa), aminek következménye a konzervatívok visszavonulása. Huzavona után április 21-én képviselő lesz Andrej Szaharov is.
1989. dec. 14.
Moszkvában meghal Andrej Szaharov, az első számú "nyugatos" orosz ellenzéki. Halálával "Oroszország lelkiismerete" az amerikai emigrációban élő "szalavofil" Alekszandr Szolzsenyicin lesz.
