III. Gusztáv király (1772-1792) vértelen államcsínye, amely véget vet a svéd "nemesi köztársaságnak", és a királyi hatalom javára korlátozza az országgyűlés jogait. Reformok sorozatával megszilárdítja Svédország belső helyzetét, felszámolja az orosz befolyást (helyébe francia orientáció lép). Reformlépéseivel megelőzi Svédország - II. Katalin és II. Frigyes által tervezett - felosztását. A bevezetett új svéd alaptörvény jelentősen korlátozza Finnország autonómiáját, ami ellen oroszbarát szeparatista mozgalom indul G. M. Sprengtporten katonatiszt vezetésével, aki ezután 1786-ban Szentpétervárra emigrál. kapcsolódó térképek: 47
1808. dec. 1.
Az erfurti egyezmény szellemében I. Sándor közvetlen irányítása alá helyezi Finnországot, helyettese főkormányzóként G. M. Sprengtporten lesz.
