/febr. 18. I. Miklós cár halála. Utódja II. Sándor (1855-1881) lesz. kapcsolódó térképek: 58
1855. márc. 15. - jún. 4.
A nagyhatalmak eredménytelen bécsi konferenciája, amelyen kudarcot vall II. Sándor kísérlete, hogy elődje katonapolitikáját folytassa ("diplomáciai Szevasztopol").
1856. márc. 19.
II. Sándor deklarálja a háború befejezését.
1857. szept. 25.
Stuttgartban találkozik II. Sándor és III. Napóleon, s szívélyes egyetértésükről biztosítják egymást.
1857. szept. 30.
II. Sándor és Ferenc József találkozója Weimarban.
1860. okt. 22.
II. Sándor, Ferenc József és a IV. Frigyes Vilmos porosz király varsói találkozóján Oroszország fellép az olasz egységtörekvések miatt csapatmozdulatokat végrehajtó Ausztriával szemben.
1862. okt. 4.
II. Sándor a lengyel területek igazgatására felújítja az 1831-1848 között egyszer már működött Nyugati Bizottságot (1865. jan. 12-ig áll fenn).
1863. aug. 25.
A cár visszahívja Konsztantin lengyelországi helytartót.
1863. szept. 26.
Anglia deklarálja, hogy nem fog háborúzni a cárral a lengyelek miatt.
1866. ápr. 16.
/4. Az első, sikertelen merénylet II. Sándor cár ellen Szentpétervárott. D. Karakozov merénylőt szept. 15-én kivégezték.
1867. jún. 13.
Az erőteljes russzifikációs hullám keretében, valamint az Északnémet Szövetség befolyásának veszélye miatt az 1850-es rendeletet megújítva, II. Sándor a balti tartományokban hivatalos nyelvvé teszi az oroszt.
1871. jan. 28.
Aláírják a francia-német fegyverszünetet. A francia kormány Párizst átengedi a győzteseknek.
1873. jún. 6.
Ferenc József és II. Sándor cár Bécsben konzultatív paktumot ír alá, megalapozva az ún. három császár szövetségét (schönbrunni egyezmény).
1876. máj. 30.
A szövetségre lépett ó- és ifjútörökök angol támogatással detronizálják (megölik) az 1871-től önkényuralmi módszerekhez folyamodott Abdul Aziszt. Az új szultán a csökkent szellemi képességű V. Murad (1876) lesz.
1876. máj. 30.
/18. A németországi Emsben tartózkodó II. Sándor orosz cár ukáza az ukrán kultúra elnyomására (ukrán nyelvű nyomdai termékek és kulturális alkotások tilalma).
1876. júl. 8.
Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .
1876. nov. 2.
II. Sándor Anglia megnyugtatására deklarálja, hogy nem tervezi Nagy Péter "végrendeletének" és II. Katalin "görög tervének" végrehajtását.
1879. ápr. 14.
/2. A II. Sándor elleni sikertelen merénylettel Oroszországban kezdetét veszi a narodnyik mozgalom szakadásából létrejött terrorista narodovolecek (Narodnaja Volja) cárvadászata.
1880. febr. 17.
/5. Oroszországban a II. Sándor elleni sikertelen merénylet nyomán a politikai elnyomás eszközeként létrehozzák a titkosrendőrségi ügyosztályt.
1881. márc. 13.
/márc. 1. A narodovolecek merénylőcsoportja több éves cárvadászat végén megöli II. Sándort. Utódja III. Sándor lesz (1881-1894) lesz. A merénylőket április 27/15-én kivégzik.
