/1761. dec. 25. Meghal Erzsébet cárnő (1742-1762), az utolsó egyenesági Romanov (I. Péter leánya). Az orosz trónra III. Péter néven a leányági (Holstein-Gottorp) Karl Peter Ulrich német herceg kerül.
1796. jún. 11.
I. Péter a Visokice melletti Martinicinál győz a Montenegrót megtámadó Kara Mahmud szkutari pasa csapatai fölött.
1796. aug. 18.
. I. Péter montenegrói vladika crnagorác vezetőkkel elfogadtatott, elsősorban katonai kérdéseket tárgyaló törvénykönyvet bocsájt ki.
1798. okt. 29.
Az I. Péter püspök-fejedelem által egyesített montenegrói törzsek 22-ére összehívott cetinjei gyűlésükön elfogadják az ország első törvénykönyvet (amely lényegében az 1796-os törvények kiegészítése polgári cikkelyekkel). Részben az orosz cár nyomására a Porta 1799-ben formálisan is elismeri Montenegró függetlenségét és Brda déli részeinek csatolását. kapcsolódó térképek: 46 106 108 330
1806. jún. 2.
Az orosz és montenegrói csapatok megkezdik Raguza október 2-ig tartó - sikertelen ostromát. A együttműködés betetőzéseként I. Péter montenegrói uralkodó I. Sándorhoz cárhoz intézett levelében javasolja egy Montenegróból, Hercegovinából, Dalmáciából, Albánia egy részéből és Raguzából álló nagy állam létrehozását, Raguza fővárossal, saját fejedelemsége alatt, orosz védnökséggel. kapcsolódó térképek: 36 327
1806. jún. 10.
Kara Đorđe hiába kér segítséget I. Péter montenegrói püspök-fejedelemtől.
1830. okt. 18.
I. Péter montenegrói uralkodó halála. Hatalmi harc eredményeként a világi és egyházi hatalom teljesen és ténylegesen a Petrović Njegoš család kezében összpontosul: Montenegró uralkodója II. Péter néven (1831-1851) lesz. kapcsolódó térképek: 106
