Párizsban lefejezik a 17-én halálra ítélt XVI. Lajos francia királyt (ami európaivá teszi a háborút). A monarchista erők XVII. Lajos néven királlyá kiáltja ki a kivégzett uralkodó fiát. (akinek 1795-üs halála után nagybátyja felveszi a XVIII. Lajos nevet, udvarát I. Pál jóvoltából átmenetileg a kurlandi Mitavában rendezve be).
1796. nov. 28.
I. Pál aláírja a Keleti-tengeri tartományok (azaz a balti kormányzóságok) alkotmányát.
1798. jún. 11.
Bonaparte Egyiptom felé tartva elfoglalja az I. Pál protektorátusa alatt álló lovagrendtől Máltát. Ezzel megszűnik a kereszteslovagok utolsó önálló állama.
1798. aug. 30.
I. Pál orosz cár - a Jón-szigetek francia kézre kerülése után, tartva Franciaország törökországi befolyásától, reagálásként Málta francia elfoglalására és az orosz-török szövetség előjeleként - a máltai lovagrend nagymesterének nyilvánítja magát.
1798. dec. 28.
Az áprilistól formálódó második koalíció alapjaként a Földközi-tenger keleti medencéje miatt aggódó Anglia kezdeményezésére franciaellenes angol-orosz katonai szövetség jön létre. I. Pál cár egyúttal támogatást ígér a nápolyi királynak mint a koalíció tagjának.
1799. okt. 1.
IV. Gusztáv Adolf svéd király és I. Pál gatcsinai szerződése Franciaország ellen.
1799. okt. 22.
Az Ausztria svájci magatartása miatt elégedetlen I. Pál cár (aki elégedetlen Angliával is, amely nem hajlandó átengedni Korfut) deklarálja kilépését a koalícióból, amely ezzel széthull.
1799. nov. 9.
Az Egyiptomból serege nélkül hazatért Bonaparte Napóleon tábornok Párizsban az Ötszázak Tanácsát és a Direktóriumot felszámolva a hatalmat három konzul (Napóleon, Sieyès, Ducos) kezébe teszi le ("Brumaire 18-dika"). A konzulátus formájában lényegében katonai diktatúra jön létre. I. Pál értelmezésében Napóleon deklarálta, hogy vége a forradalomnak, következésképpen Franciaország többé nem ellenség.
1800. okt. 14.
I. Pál ill. a külügyek irányítója, Fjodor Rosztopcsin gróf (Anglia felé a fegyveres semlegességet hangoztató) britellenes terve porosz, osztrák és francia részvétellel az Oszmán Birodalom felosztására: Oroszország igényt tart Moldvára, Ruméliára és Konstantinápolyra, a többi (Bosznia, Szerbia, Havasalföld) Ausztriáé és Poroszországé lehet; Görögország és a szigetek egy köztársaságot alkotnának a négy hatalom védnöksége alatt, Egyiptom Franciországé; egy orosz hadsereg Perzsián át szétverné a brit uralmat Indiában.
1800. dec. 18.
I. Pál felújítja a semlegesek angolellenes tengeri szövetségét (második Semlegességi Liga, 1800-1801). Csatlakozik Poroszország, Svédország, Dánia.
1801. jan. 2.
I. Pál elfogadja Napóleon szövetségi ajánlatát.
1801. febr. 27.
I. Pál megindítja a kozák csapatokat a britek uralta India ellen.
1801. márc. 23. - 24.
11/12 Gárdatisztjei meggyilkolják I. Pál orosz cárt. Utódja I. Sándor (1801-1825) lesz.
