V. Ferdinánd király aláírással szentesíti a pozsonyi magyar országgyűlés alkotmányos átalakítását körvonalazó törvényeit. Cenzusos választójogi törvényt fogadnak el. Az ország új fővárosa Pest-Buda lesz.
1848. ápr. 11.
A Mieroslawski vezette poseni lengyel bizottság egy parasztfelkeléstől való félelmében Jaroslavecben újra megegyezik a porosz vezetéssel szervezetei feloszlatásáról (jaroslaveci konvenció). A felkelők nem fogadják el az egyezményt.
1848. ápr. 11.
Frantisek Palackỳ cseh nacionalista a német nagy előparlamenthez küldött levelében megalapozza az ún. ausztroszlávizmus eszméjét, amelynek értelmében Ausztriának nem szabad belépnie Németországba, hanem önálló, nemzetek fölött álló államként kell megmaradnia.
1848. ápr. 14.
A karlócai szerbek különálló szerb vajdaság alakítását követelik.
1848. ápr. 14.
Prágában Franz Palackỳ vezetésével megalakul a cseh Nemzeti Bizottság, amely önkormányzatot követel Csehországnak és Morvaországnak.
1848. ápr. 14. - 26.
Két porosz kormányrendelet felosztja a Poseni Nagyhercegséget, eszerint a nyugati részt a német szövetséghez csatolják, a keleti és a középső részt pedig újjá kell szervezni. A lengyelek tiltakoznak az "újabb felosztás ellen.
1849. jan. 13.
Az osztrák nemzetgyűlésben Palackỳ a birodalom nyolc, a fő etnikai csoportoknak megfelelő, teljesen új tartományra való felosztását javasolja.
