A görög nemzetgyűlés a nagyhatalmak jelöltjét, Wittelsbach-dinasztiából származó I. Ottót választja meg királynak (1832-1862).
1843. szept. 15.
Az Anglia és Franciaország támogatta (Oroszország ellenezte) athéni katonai államcsíny, amely az eddig abszolút módon, "bajorjai" révén uralkodó I. Ottó görög királyt az országgyűlés összehívására kényszeríti.
1862. okt. 24.
Forradalmi puccs Görögországban, amely megfosztja trónjától a nemzeti felszabadító törekvésekkel szembeforduló I. Ottó királyt. A Dimitrosz Vulgarisz vezette ideiglenes kormány hozzálát az új alkotmány előkészítéséhez és új uralkodó kiválasztásához. A görögök a brit Albert herceget jelölik (hogy cserében megszerezhessék a Jón-szigeteket), a védnökhatalmak azonban megegyeznek, hogy hatalmon lévő dinasztia nem jöhet számításba. Egy éves válság következik.
