Benito Mussolini Milánóban Fasci di Combattimento néven megalakítja a volt frontharcosokból álló hadviseltek szövetségét.
1922. márc. 1.
Fiuméban a nacionalisták alakítanak kormányt, s az Olaszországhoz való csatolást kérik Mussolinitől.
1922. márc. 1. - 11.
Manipulált romániai parlamenti választás zilált körülmények között (elsősorban Erdélyben), amelyen a 74,1%-os részvétel mellett a Nemzeti Liberális Párt 46,4%-kal győz, a korábbi 17 helyett 227 mandátumot szerezve a 369-ből. kapcsolódó térképek: 134 150 185
1922. okt. 31.
A fasiszta fegyveres csoportok nyomása közepette Mussolini vezetésével megalakul az első fasiszta többségű kormány Olaszországban.
1922. nov. 25.
Mussolinit ideiglenesen diktátori hatalommal ruházzák fel.
1923. szept. 16.
Olaszországban korábban hatalomra került Mussolini-vezetés "határkiigazítás" címen annektálja Fiumét. kapcsolódó térképek: 174
1925. febr. 6.
Az olasz-német konfliktus kapcsán Mussolini szenátusi beszédében kijelenti, hogy Olaszország nem ismeri el a dél-tiroli német kisebbség jogait.
1926. okt. 31.
Merénylet Mussolini ellen, amelyet "büntető hadjáratok" követnek ("a fasizmus Szent Bertalan-éjszakája"). kapcsolódó térképek: 134 194
1929. jan. 6.
I. Sándor az 1921-es Vidovdani alkotmányt felfüggesztve királyi diktatúrát vezet be az SZHSZ Királyságban. Megszünteti a parlamentarizmust, feloszlatja a pártokat. A nemzetiségi ellentétek felszámolása jegyében bevezetik az egységes "jugoszláv" megjelölést. Az ország neve Jugoszlávia lesz. A nagy számban emigráló horvát politikusok egy része a horvát jogpárti Ante Pavelić vezetésével Olaszországban Mussolini támogatásával létrehozza az Usztasa (Felkelő) mozgalmat. Célja a horvát függetlenség megteremtése, szükség esetén erőszakos eszközökkel. Kapcsolatba lépnek a bulgáriai VMRO-val is.
1936. okt. 25.
Berlinben megszületik a két állam külpolitikáját összehangoló "Berlin-Róma tengely" szerződése. A kifejezést először Mussolini használja november 1-jén. A körvonalazódó érdekszféra-elhatárolás szerint Mediterráneum (benne az Adria) olasz érdekszféra. kapcsolódó térképek: 217
1939. aug. 26.
A szerb-horvát kiegyezés (Sporazum) révén Horvátország (gyakorlatilag a Bosznia-Hercegovina egyes részeivel megnövelt területű Háromegy Királyság) Horvát Bánság néven rendeletileg autonómiát kap Jugoszlávián belül.
1939. aug. 26.
Hitler közli követeléseit Lengyelországgal.
1939. aug. 26.
Mussolini közli Hitlerrel, hogy nincs felkészülve a háborúra. kapcsolódó térképek: 205
1939. szept. 2.
Mussolini fegyverszünetet és konferenciát javasol, amit Franciaország elfogad, Anglia és Németország elutasít.
1940. márc. 18.
Hitler-Mussolini találkozó a Brenner-hágónál, amelyen Mussolini ígéretet tesz Olaszország hadba lépésére.
1941. máj. 7.
Mussolini a dalmát tengerpart egy részét Dubrovnikkal Átengedi Horvátországnak.
1943. ápr. 7. - 10.
Német-olasz csúcstalálkozó Salzburgban, amelyben Hitler elveti Mussolini diplomáciai megoldást javasoló tervét az orosz kérdésben.
1943. júl. 25.
Miután 24-én a Fasiszta Nagytanács bizalmatlanságát fejezte ki Mussolini miniszterelnökkel szemben, III. Viktor Emánuel király utasítására megfosztják a hatalomtól és letartóztatják. Másnap Pietro Badoglio vezetésével új kormány alakul, a fasiszták részvétele nélkül.
1943. szept. 12.
A németek kiszabadítják fogságából Mussolinit. kapcsolódó térképek: 214
1943. szept. 15.
Az észak-olaszországi Garda-tó melletti Salóban megalakul a németektől függő az úgynevezett Olasz Fasiszta Szociális Köztársaság ("Salói Köztársaság").Élére 18-án kormányfőként Mussolini áll.
