Molotov szovjet külügyminiszter javaslata Németország felé a "litván sáv" problémájának megoldására (a szept. 28-ai német-szovjet szerződésben a Szovjetunió a független Litvániának a Suwalki kormányzóságban levő marijampoléi részét is "átengedte" Németországnak). kapcsolódó térképek: 205
1939. okt. 31.
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter a Legfelsőbb Tanács előtt mondott beszédében -- megindokolva a német-szovjet szövetséget -- a háborút két imperialista blokk harcaként jellemzi, s Angliát és Franciaországot minősíti fő ellenségnek (Lengyelországot pedig "Versailles torzszülöttjének"). kapcsolódó térképek: 205
1940. márc. 29.
Molotov külügyminiszter deklarálja, hogy "a Szovjetunió sohasem ismeri el Besszarábia román annexióját". kapcsolódó térképek: 205
1940. nov. 13.
az október közepén kelt német levélre reagálva Molotov szovjet külügyminiszter november 12-14-ei berlini tárgyalása során, Hitlerrel találkozva, meghallgatja az újabb, immár világméretű és elsősorban a Brit Birodalom felszámolására irányuló német érdekszféra-felosztó javaslatot. A háromhatalmi egyezmény létrehozását szovjet részről nehezményezik, mire Németország felajánlja a csatlakozás lehetőségét. kapcsolódó térképek: 217
1941. máj. 6.
Sztálin leváltja a szovjetunió miniszterelnöki tisztéről-a német-szovjet viszony elhidegüléséért felelőssé tett- Molotovot, a kormányfői posztot maga veszi át (és haláláig megtartja).
1943. jún. 7.
Molotov elutasítja a köztes-európai konföderációt.
1944. febr. 15.
A Zsidó Antifasiszta Bizottság vezetője, Szolomon Mihoelsz -.miután 12-én már Molotovtól kérte.-. Sztálintól kéri egy krími zsidó szocialista köztársaság létrehozását (A "krími terv már az 1920-as évek elején felbukkant). A kérést elutasítják.
1946. máj. 4.
Byrnes amerikai külügyminiszter Párizsban népszavazást javasol a vitatott olasz-jugoszláv határzónában. Molotov ezt egész Venezia Giuliára és az Isztriai-félszigetre is ki akarja terjeszteni.
1953. márc. 5.
Meghal Joszif Sztálin. Az utódló "trojka" (Georgij Malenkov főtitkár és kormányfő mint kijelölt utód, Lavrentyij Berija belügyminiszter és első miniszterelnök-helyettes, Vjacseszlav Molotov külügyminiszter és második miniszterelnök - helyettes) frakcióharcainak keretében megindul a szovjet bel- és külpolitika fordulata.
1955. febr. 8.
A Legfelső Tanács febr. 3-9-ei ülésén Molotov meglepetésre kijelenti, hogy semmi sem igazolja az osztrák államszerződés további halogatását (később hozzáteszi, hogy a feltétel Ausztria semlegessége). Az SZKP-n belüli frakcióharcok újabb állomásaként leváltják a fogyasztási cikkek termelésének prioritását hangoztató G. Malenkov kormányfőt. Utódja Bulganyin marsall lesz (mögötte Zsukovval).
1957. jún. 18. - 20.
A frakcióharc tetőzéseként az SZKP KB Elnöksége - finnországi távollétét kihasználva - leváltja Hruscsovot. Az új pártvezető Vjacseszlav Molotov lesz.
1957. jún. 22. - 29.
Az SZKP KB ülése megerősíti posztján a Zsukov támogatta Hruscsovot, eltávolítva a vezetésből Molotovot, Malenkovot és Kaganovicsot.
