/nov. 19. A 48 éves I. Sándor orosz cár váratlan halála. Utódja I. Miklós (1825-1855) lesz. kapcsolódó térképek: 49
1826. júl. 3.
I. Miklós felállítja Oroszországban a - későbbiekben hírhedtté váló - III. ügyosztályt mint legfelsőbb állambiztonsági szervet.
1829. szept. 14.
Megkötik a drinápolyi orosz-török békét . A Porta elismeri Görögország autonómiáját a szövetségesek védnöksége alatt. Nemzetközileg először elismerten megerősítik Szerbia autonómiáját, átengedve egyúttal neki az igényelt (mert 1813-ban egyszer már elfoglalt) hat déli nahijét. Az 1826-os akkermani szerződés szellemében megerősítik az öt év óta orosz megszállás alatt álló Havasalföld és Moldva autonómiáját: új szervezeti szabályzatot ("alkotmányt") kívánnak adni nekik. Oroszország annektálja a Duna-deltát a Kígyó szigettel. A Porta pénzügyi helyzetét megrendítő hatalmas kárpótlásra kényszerül, amelynek kifizetéséig az orosz csapatok megszállva tartják a fejedelemségeket. A Szorosokat megnyitják az orosz kereskedelmi hajók előtt, Oroszország szabadkereskedelmi jogot kap az Oszmán Birodalom egész területén és a Fekete-tengeren. kapcsolódó térképek: 49 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333
1830. aug. 17.
I. Miklós orosz cár a diplomáciai kapcsolatok megszakítását és egy a Szent Szövetség nevében megindítandó intervenciót körvonalaz Franciaország ellen.
1830. nov. 29.
A lengyel szabadságharccá szélesedő varsói felkelés kirobbanása ("novemberi felkelés"), nem utolsósorban I. Miklós belgiumi intervenciós terveinek megakadályozására.
1831. jan. 25.
A lengyel szejm detronizálja I. Miklós orosz cárt, és kimondja a Romanovok trónfosztását, deklarálja a lengyel függetlenséget az 1772-es határok között. Adam Czatoryski herceg volt orosz külügyminiszter vezetésével koalíciós kormány alakul. kapcsolódó térképek: 54
1844. máj. 31. - jún. 8.
I. Miklós angliai látogatása során javaslatot tesz Angliának az Európa "beteg emberének" aposztrofált Oszmán Birodalom felosztására - pontosabban deklarálja, hogy "számítani kell" a beteg ember halálára. Eszerint többek között Konstantinápoly szabad város lesz, Oroszország katonai ellenőrzést gyakorol a Boszporusz fekete-tengeri kijárata, Anglia vagy Ausztria pedig a Dardanellák égei-tengeri kijárata fölött.
1848. márc. 7.
I. Miklós, segítséget ígérve a porosz királynak a forradalmak ellen, február 25-én mozgósít, majd félmilliós hadsereget vonultat fel a Nyemanhoz és a Bughoz.
1848. márc. 26.
I. Miklós cár kiáltványában meghirdeti a harcot a forradalmak és a lengyelek ellen.
1849. máj. 9.
Miklós orosz cár kiáltványban ígér segítséget Ausztriának a magyarok leveréséhez. kapcsolódó térképek: 56
1849. máj. 21.
I. Miklós és Ferenc József Varsóban szerződést köt a magyar forradalom leveréséről. kapcsolódó térképek: 56
1849. máj. 21.
A forradalmi magyar seregek - egy bécsi támadás helyett - visszafoglalják Budát. Június 5-én a kormány visszaköltözik a fővárosba.
1849. máj. 21.
Autonóm vajdaság felajánlása a szerbeknek a magyarok részéről.
1850. jan. 3.
I. Miklós rendelete értelmében a Balti kormányzóságokbanaz orosz lesz a hivatalos nyelv.
1850. okt. 28.
I. Miklós Varsóban közvetít Poroszország és Ausztria között. A Német Uniót feloszlatják, Poroszország elfogadja a Német Szövetség helyreállítását.
1850. nov. 25.
Az októberi kurhesseni felkelés kapcsán Schwarzenberg ultimátumban követeli Poroszországtól, hogy hagyjon fel az uniós törekvésekkel. Eljárását I. Miklós is támogatja.
1852. márc. 21.
I. Miklós orosz cár független állam örökletes világi fejedelmeként ismeri el I. Danilo montenegrói fejedelmet.
1853. jan. 5.
I. Miklós elismeri III. Napóleont Franciaország császárának.
1853. jún. 8.
I. Miklós formális hadüzenet nélkül elrendeli a román fejedelemségek - annexiónak szánt - megszállását. kapcsolódó térképek: 100
1853. jún. 26.
I. Miklós hadikiáltványban deklarálja, hogy egyháza jogainak és kiváltságainak megsértését háborús oknak tekinti.
