Posenben letatrtóztatják az osztrák-lengyelországi összesküvésben való részvétellel vádolt Ludwik Mieroslawskit és társait.
1847. aug. 2. - dec. 2.
A berlini "lengyel per" során a 254 vádlott közül 8-at halálra, köztük Mieroslawskit, 112-őt börtönbüntetésre ítéltek.
1848. márc. 20.
Felkelés robban ki a Poznani Nagyhercegségben, amelynek élére Lengyel Nemzeti Bizottság áll. Berlinben szabadon engedik a "lengyel per" fogjait. Mieroslawski Posenbe megy. kapcsolódó térképek: 54
1848. ápr. 11.
V. Ferdinánd király aláírással szentesíti a pozsonyi magyar országgyűlés alkotmányos átalakítását körvonalazó törvényeit. Cenzusos választójogi törvényt fogadnak el. Az ország új fővárosa Pest-Buda lesz.
1848. ápr. 11.
A Mieroslawski vezette poseni lengyel bizottság egy parasztfelkeléstől való félelmében Jaroslavecben újra megegyezik a porosz vezetéssel szervezetei feloszlatásáról (jaroslaveci konvenció). A felkelők nem fogadják el az egyezményt.
1848. ápr. 11.
Frantisek Palackỳ cseh nacionalista a német nagy előparlamenthez küldött levelében megalapozza az ún. ausztroszlávizmus eszméjét, amelynek értelmében Ausztriának nem szabad belépnie Németországba, hanem önálló, nemzetek fölött álló államként kell megmaradnia.
1848. máj. 9.
A poznani lengyel forradalmi erők (Mieroslawski) Bardónál kapitulálnak a porosz hadsereg előtt. kapcsolódó térképek: 54
1863. jan. 22.
A január 14-i provokatív újoncozási rendeletre válaszul Orosz-Lengyelországban több ponton felkelés robban ki a cári uralom ellen, gyorsan továbbterjedve litván, belorusz, ukrán területekre ("januári felkelés") . A felkelés éllére diktátorként Ludwik Mieroslawski kerül. kapcsolódó térképek: 60 72 90 91
