József főherceget Frankfurt am Mainban német királlyá választják.
1765. aug. 18.
Meghal Mária Terézia férje, I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1745-1765). Halála után utódja II. József (1765-1790) lesz.
1765. dec. 8.
Az özvegy császárnő, Mária Terézia ausztriai társuralkodónak (1765-1780) maga mellé veszi fiát, II. Józsefet.
1769. aug. 25. - 28.
II. Frigyes és II. József találkozójukon a sziléziai Neissében lengyelellenes lépéseiket egyeztetik.
1770. szept. 3. - 9.
II. Frigyes és II. József újabb egyeztető találkozója Mährisch-Neustadtban.
1777. dec. 30.
Közvetlen örökös nélkül meghal III. (Wittelsbach) József Miksa bajor választófejedelem (1745-1777). II. József a bajor trónra kerülő Károly Tivadar pfalzi választófejedelemnél igényt jelent be Alsó-Bajorországra (így akarván kárpótlást szerezni Szilézia elvesztéséért). Ezzel kezdetét veszi a bajor-osztrák örökösödési viszály.
1778. jan. 3.
Károly Tivadar pfalzi uralkodó és II. József bécsi konvenciója értelmében Ausztria megkapja Alsó-Bajorországot és Felső-Pfalz egyrészét. A hónap közepéig az osztrák csapatok 16-án e területeket elfoglalják.
1780. jún. 5.
II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
1780. nov. 29.
Meghal Mária Terézia (1740-1780). Utódja II. József lesz (1780-1790).
1781. máj. 13.
II. József rendeletben szabályozza a mintegy 83 ezer magyarországi zsidó helyzetét.
1781. okt. 25.
II. József kiadja Türelmi Rendeletét a protestánsok és a görögkeletiek szabad vallásgyakorlásáról.
1782. szept. 21.
II. Katalin - törökellenes szövetséget eredményező - levele II. Józsefhez, amelyben javasolja egy Moldvából, Havasalföldből és Besszarábiából álló független királyság létrehozását, pravoszláv uralkodó alatt. Ausztria elutasítja a cárnő "görög tervét".
1784. jan. 20.
II. József konkordátuma Rómában a pápával.
1784. máj. 1.
II. József népszámlálási rendelete. AZ 1784-1786 között végrehajtott népszámlálás szerint Magyarország mintegy 8 millió lakosának- a 18. századi nagy betelepítések következményeként- az 1720-as 45% helyett mindössze 29% a magyar.
1785. márc. 18.
II. József az örökös tartományok mintájára átszervezi a magyarországi közigazgatást: rendelete az országot 10 kerületre osztja, élükön királyi biztosokkal.
1785. nov. 8.
A Schelde torkolatvidékét megszerezni kívánó Ausztria és a franciák által ösztönzött Hollandia háborúját lezáró Fontainebleau-i béke értelmében II. József kénytelen felhagyni az 1648 óta vitatott terület elfoglalásának kísérletével.
1786. jan. 16.
II. József Erdélyt három kerületre osztja, élükön királyi biztosokkal.
1787. máj. 23.
II. József és II. Katalin cárnő megbízottai Herszonban szövetséget kötnek a török ellen, "görög terv" szellemében megegyezve a Balkán felosztásáról.
1787. dec. 2.
II. József úgy dönt, hogy a májusi szövetség értelmében Oroszország oldalán hadbalép a szultán ellen. kapcsolódó térképek: 51
1788. okt.
Belga rendi felkelés kezdődik az osztrák uralom ellen, elsősorban II. Józsefnek a németalföldi közigazgatás átszervezésére irányuló 1787-es kísérlete miatt.
