A Legfelső Tanács a radikális kommunista reformer Borisz Jelcint Oroszország elnökévé választja.
1990. máj. 29.
A JKSZ XIV. kongresszusának csonka (szlovének, horvátok és macedónok távollétében megtartott) "második ülésszaka", formailag bezárva a januárban félbeszakadt tanácskozást, a XV., "megújulási" kongresszus összehívásáról határoz, arra azonban már nem kerül sor.
1990. júl. 2.
A koszovói törvényhozás, az új alkotmány keretében szuverenitását deklarálva, a tartományt Jugoszlávia hetedik egyenjogú tagköztársaságának nyilvánítja. kapcsolódó térképek: 257 303
1990. júl. 2.
Az új szlovén parlament szuverenitási deklarációt fogad el.
1990. júl. 2. - 13.
Az SZKP utolsó, XXVIII. kongresszusa a "humanista szocializmus" megteremtését tűzi célul. B. Jelcin orosz elnök 12-én kilép a pártból.
1991. jún. 12.
Az első közvetlen oroszországi elnökválasztás győztese, 74,7%-os részvétel mellett, 57,3%-al Borisz Jelcin lesz, a 16,9%-ot elérő Nyikolaj Rizskov előtt.
1991. júl. 22.
Borisz Jelcin orosz államfő rendelete kitiltja az SZKP-t a gazdaságból és az államszervezetből.
1991. aug. 19. - 21.
Az új szovjet föderációs szerződés 20-i életbelépését megakadályozó kommunista puccskísérlet Moszkvában. A puccsisták M. Grobacsovot leváltják, rendkívüli állapotot hirdetnek, a teljhatalmat Gennagyij Janajev alelnök vezette hétfős Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottság veszi át (amelyben többek között ott van a miniszterelnök, a hadügyminiszter, a belügyminiszter és a KGB elnöke). Borisz Jelcin már 19-i rendeletében alkotmányellenesnek minősíti a kísérletet. A védőőrizetét biztosító deszantosok parancsnoka Alekszandr Lebegy. kapcsolódó térképek: 281 309
1991. nov. 6.
Jelcin elnök Oroszország területén betiltja a szovjet és az orosz kommunista pártot..
1991. dec. 20.
A NATO-tagság iránti nyomás kivédésére, a szervezet nov. 8-i római deklarációjára támaszkodva, 16 NATO-ország és a 9 kelet-közép-európai állam külügyminiszterének deklarációjával megalakul az Észak-atlanti Együttműködési Tanács. Jelcin elnöknek a tanácskozáshoz intézett üzenete felveti Oroszország középtávú NATO-csatlakozásának igényét.
1991. dec. 20.
Lemond szövetségi miniszterelnöki tisztségéről Ante Marković, az "utolsó jugoszláv".
1992. máj. 21.
Lengyel-szovjet alapszerződés aláírása Moszkvában. A Jelcin és Walesa által egyidejűleg aláírt csapatkivonási egyezmény értelmében november közepéig kivonulnak a volt szovjet csapatok.
1992. máj. 21.
A moszkvai parlament érvényteleníti a Krím Ukrajnának történő átadásáról szóló 1954-es szerződést.
1992. júl. 21.
Észtország területi igényt jelent be Oroszországgal szemben (az 1945-ben elcsatolt narvai sávra és Petseri körzetére). kapcsolódó térképek: 314
1992. júl. 21.
Moszkvában Jelcin orosz elnök közvetítésével keretmegállapodás születik a moldovai Mircea Snegur és a Dnyeszter-melléki Igor Szmirnov elnökök között a rendezésről (amelyből először zárják ki az eddig érintettnek tekintett Romániát). Oroszország elismeri Moldova határait, s ígéretet tesz az itt állomásozó 14. orosz hadsereg kivonására.
1992. nov. 10.
Az 1975-ös osimói megállapodás évfordulóján olasz jobboldali szervezetek a trieszti szlovén-olasz határ revízióját követelik.
1992. nov. 10. - 11.
A Magyarországra látogató Borisz Jelcin bocsánatot kér 1956 miatt.
1993. jan. 3.
George Bush és Borisz Jelcin Moszkvában aláírja a hadászati támadófegyverek további korlátozását célzó START-II. szerződést.
1993. máj. 15.
Borisz Jelcin orosz és Mircea Snegur moldovai elnök megegyezése értelmében a Dnyeszterementi Köztársaság autonómiája fejében kivonják onnan a 14. orosz hadsereget.
1993. máj. 15. - 16.
A bosznia-hercegovinai szerbek népszavazása ugyancsak elveti a Vance-Owen tervet. kapcsolódó térképek: 290 292
