az év folyamán Az iszlám ellenforradalmi tevékenységért 1946-49 között már bebörtönzött bosnyák Alija Izetbegovic megírja az "Iszlám deklarációt" (aztán 1983-88 között ismét börtönbe kerül).
1992. máj. 2.
Az EK döntése értelmében (Görögország nyomására) csak akkor ismerik el Macedóniát, ha megváltoztatja nevét.
1992. máj. 2. - 3.
A jugoszláv szövetségi hadsereg rövid időre elrabolja Alija Izetbegović bosznia-hercegovinai elnököt.
1992. jún. 17.
F. Tudjman horvát és A. Izetbegović boszniai elnök katonai megállapodása.
1993. máj. 1. - 2.
Az athéni Bosznia-konferencián Boban és Izetbegović után Karadžić is aláírja a Vance-Owen tervet.
1993. júl. 9.
Az orosz-ukrán területi vita elmérgesedését jelzi, hogy az orosz parlament határozata értelmében a krími Szevasztopol (a volt Szovjetunió legfontosabb fekete-tengeri katonai bázisa) Oroszországhoz tartozik.
1993. júl. 9.
Izetbegović elnök elveti Bosznia három részre osztásának tervét.
1993. aug. 31.
Befejeződik az orosz csapatok kivonása Litvániából. A területi viták azonban sokáig nem jutnak nyugvópontra: Valdas Adamkus frissen megválasztott elnök 1998. jan. 14-i nyilatkozata szerint a csak "átmenetileg" orosz kézre került Königsberg/Krolewiec/Kalinyingrád státusát nemzetközi szinten kell rendezni.
1993. aug. 31. - szept. 1.
A szerbek és a horvátok elfogadják a Stoltenberg-tervet. A bosnyák Izetbegović elutasítja.
1994. márc. 18.
Tudjman, Izetbegović és a helyi vezetők wsahingtoni egyezménye a horvát-bosnyák kettős államszövetségről (horvát-bosnyák föderáció, amely konföderációra lépne Horvátországgal). Hercegovina székhelyét, Mostart két évre EU-igazgatás alá helyezik.
