A funkció visszaállításával az SZKP főtitkára Nyikita Sz. Hruscsov lesz.
1954. febr. 19.
A két ország egyesülésének évfordulója alkalmából Hruscsov átadja a Krím-félsziget autonóm tartományát Ukrajnának. kapcsolódó térképek: 273
1955. jún. 2.
A szovjet vezetők május 26-június 2-i belgrádi látogatásán ("szovjet Canossa-járás") elfogadott belgrádi nyilatkozatban Hruscsovval az élen megkövetik Jugoszláviát az 1948-as szakítás miatt. Ettől kezdve Jugoszlávia a kelet-európai kommunista ellenzék (későbbi szóhasználattal reformkommunizmus) fő támasza.
1956. febr. 14. - 25.
Az SZKP korszakos XX. kongresszusa rögzíti az új szovjet kül- és belpolitika elveit: a békés egymás mellett élést és a forradalom békés útját, a személyi kultusz elvetését. A kongresszus 25-ei zárt ülésén Hruscsov keményen elítéli a sztálini terrort. Hatására a kelet-európai országokban megindul a perek áldozatainak kínos rehabilitálása.
1956. okt. 19.
Őszi hadgyakorlat" címén megindulnak Varsó felé a szovjet megszálló csapatok.
1956. okt. 19.
Aláírják a szovjet-japán hadiállapot megszűnését és a diplomáciai kapcsolatok felvételét rögzítő egyezményt..
1956. okt. 19. - 21.
A Hruscsov vezette szovjet küldöttség varsói tárgyalása a LEMP KB ülésén kompromisszumot eredményez: a szovjet blokk alapnormáinak fenntartása fejében a korábban félreállított W. Gomulka kerül az ország élére. Felmentik Rokoszovszkij hadsereg-főparancsnokot és a szovjet állampolgárságú lengyel főtisztikart. kapcsolódó térképek: 273 315
1957. jún. 18. - 20.
A frakcióharc tetőzéseként az SZKP KB Elnöksége - finnországi távollétét kihasználva - leváltja Hruscsovot. Az új pártvezető Vjacseszlav Molotov lesz.
1957. jún. 22. - 29.
Az SZKP KB ülése megerősíti posztján a Zsukov támogatta Hruscsovot, eltávolítva a vezetésből Molotovot, Malenkovot és Kaganovicsot.
1957. okt. 29.
Az SZKP KB 26-29-ei ülésén leváltják Zsukov marsall hadügyminisztert, aki a korábbi frakcióharcokban Hruscsov fő támasza volt.
1958. márc. 27.
A fél évtizedes frakcióharc lezárásaként Ny. A. Bulganyin helyett Hruscsov lesz a szovjet miniszterelnök is.
1959. szept. 15. - 27.
Hruscsov látogatása az USA-ban.
1960. aug. 13.
Hruscsov hiába invitálja erre a napra Moszkvába Enver Hodzsát.
1960. szept. 30.
N. Hruscsov az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében kiáll Kína tagsága mellett.
1961. jún. 3. - 4.
John Kennedy és Nyikita Hruscsov bécsi találkozóján nem sikerül megegyezni a berlini válság megoldásáról.
1961. okt. 17. - 31.
Az a desztálinizáció második hullámát hozó XXII. SZKP-kongresszus az új pártprogramban célként tűzi ki a kommunizmus felépítését két évtized alatt. Hruscsov okt. 17-ei beszédében Albánia szovjetellenességén keresztül Kínát támadja, Csou En-laj hasonlóképpen válaszol. Ezzel teljességgel nyilvánosságra kerül a nemzetközi kommunista mozgalom nagy szakadása.
1962. jún. 1. - 3.
Az áremelés elleni - Hruscsovval szemben Lenint éltető - munkásmegmozdulást a hadsereg veri le Novocserkasszkban. A halottak száma 70-80 fő.
1962. okt. 26.
N. Sz. Hruscsov levele Kennedyhez, amely elítél egy esetleges Kuba elleni USA-támadást. Ez lesz a kompromisszum alapja.
1962. okt. 28.
Hruscsov elfogadja a kompromisszumot. Ezzel elhárul a világháború veszélye.
1971. szept. 11.
Moszkvában - az új idők jeleként békésen - meghal N. Sz. Hruscsov exvezető. Emlékiratait már halála előtt nyugatra juttatta. Temetése családi ügy marad.
