Első petíciójának nyilvánosságra kerülésével megkezdi működését a csehszlovákiai Charta '77 polgárjogi mozgalom. Vezetői között ott van Vaclav Havel is.
1989. jan. 15.
Ellenzéki megmozdulás az NDK-ban R. Luxemburg és K. Liebknecht meggyilkolásának évfordulóján.
1989. jan. 15.
Többnapos nagy titográdi tüntetések közepette lemond az egész crnagorác vezetés, ami a nagyszerb vonal győzelmét jelenti a tagköztársaságban.
1989. jan. 15. - 20.
Hat napon át tartó tüntetéssorozat Prágában, a Charta '77 csoport felhívására, Jan Palach 1969-es önégetésének évfordulója alkalmából. A rohamrendőrség a 18-a kivételével brutálisan lép fel a többezres tömeg ellen. Összesen 519 főt tartóztatnak le, közöttük Václav Havelt, a Charta '77 egyik vezetőjét, akit 21-én 9 hónapi szabadságvesztésre ítélnek.
1989. máj. 17.
Jaruzelski államfő és Józef Glemp prímás április 13-ai találkozója nyomán a lengyel országgyűlés a kerekasztal-megegyezésnek megfelelően - elsőként Szovjet Kelet-Európában - helyreállítja a római katolikus egyház autonómiáját.
1989. máj. 17.
Nemzetközi tiltakozásra feltételesen szabadlábra helyezik Václav Havelt.
1989. dec. 29.
A csehszlovák kommunista országgyűlés ellenszavazat nélkül köztársasági elnöknek választja a nemrég még börtönbe küldött Václav Havelt.
1989. dec. 29.
A BKP határozata a török kisebbség vallási és kulturális alapjogairól, amit nacionalista ellentüntetések sora fogad.
1989. dec. 29.
A Szejm az állam nevét Lengyel Köztársaságra változtatja.
1990. febr. 26.
Václav Havel és M. Gorbacsov Moszkvában nyilatkozatot ír alá a csehszlovák-szovjet viszony új alapelveiről.
1990. ápr. 9.
Pozsonyban Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország csúcstalálkozóján formálódik a "visegrádi hármak" együttműködése.
1990. ápr. 9.
Václav Havel és Szűrös Mátyás közös csehszlovák-magyar nyilatkozata szerint "Mindkét fél elítéli az 1945-ös kassai kormányprogramban is lefektetett kollektív bűnösség elvét". Ápr. 17-én többezres pozsonyi tüntetésre kerül sor a nyilatkozat ellen.
1990. júl. 5.
A szövetségi parlament két évre megerősíti Václav Havelt a csehszlovák köztársasági elnöki poszton.
1990. júl. 5.
Szerbia feloszlatja a kosovói törvényhozást, amire a tartomány passzív rezisztenciával válaszol.
1992. jan. 26.
A szövetségi parlament ellenállásán végleg megbukik Václav Havel köztársasági elnök népszavazási kezdeményezése a csehszlovák föderáció jövőjéről.
1992. júl. 20.
Csehszlovákiában lemond Václav Havel köztársasági elnök.
1992. júl. 20.
Az EK nem fogadja el Jugoszlávia utódjának a szerb-montenegrói föderációt.
1993. jan. 26.
Václav Havelt a parlament Csehország köztársasági elnökévé választja.
