Adolf Frigyes halála után Svédország trónjára III. Gusztáv (1772-1792) kerül.
1772. aug. 12.
III. Gusztáv király (1772-1792) vértelen államcsínye, amely véget vet a svéd "nemesi köztársaságnak", és a királyi hatalom javára korlátozza az országgyűlés jogait. Reformok sorozatával megszilárdítja Svédország belső helyzetét, felszámolja az orosz befolyást (helyébe francia orientáció lép). Reformlépéseivel megelőzi Svédország - II. Katalin és II. Frigyes által tervezett - felosztását. A bevezetett új svéd alaptörvény jelentősen korlátozza Finnország autonómiáját, ami ellen oroszbarát szeparatista mozgalom indul G. M. Sprengtporten katonatiszt vezetésével, aki ezután 1786-ban Szentpétervárra emigrál. kapcsolódó térképek: 47
1788. aug. 12.
Oroszbarát finn tisztek ("Anjalai szövetség") lázadása III. Gusztáv ellen, aki Dánia révén kétfrontos háborútól fenyegettetve a katonai győzelmet nem tudja kihasználni.
1789. febr. 21.
III. Gusztáv svéd király a parasztság és a polgárság támogatásával megfosztja a nemességet kiváltságaitól, és abszolút kormányzást léptetve életbe megerősíti a monarchiát.
1790. aug. 14.
Svéd-orosz békeszerződés a finnországi Väräläban a status quo alapján. Oroszország elismeri III. Gusztáv abszolút monarchiát eredményező 1772-es alkotmányát. Októberben III. Gusztáv és II. Katalin franciaellenes szerződést köt Drottingholmban.
1792. márc. 29.
III. Gusztáv svéd király merénylet áldozata lesz. Utódja a kiskorú IV. Gusztáv Adolf(1792-1809).
