A második lengyel légió veresége Magnanónál a Szuvorov vezette oroszoktól.
1840. jún. 7.
III. Frigyes Vilmos porosz király halála. Utódja IV. Frigyes Vilmos (1840-1861) lesz.
1847. jún. 26.
IV. Frigyes feloszlatja az áprilisban pénzügyi nehézségek megtárgyalása miatt összehívott Egyesített Országgyűlést.
1848. márc. 21.
IV. Frigyes Vilmos porosz király proklamálja a német egységet és összehívja a porosz alkotmányozó nemzetgyűlést. kapcsolódó térképek: 55
1848. márc. 21.
Az utcai tüntetések után hatalomba bekerülő liberálisok Dániában megszüntetve a tartományok autonómiáját annektálják Schleswiget és Holsteint, mire ott dánellenes felkelés robban ki, amelyet a Német Szövetség, elsősorban Poroszország - meglehetősen gyengén - támogat. A kieli ideiglenes kormány deklarálja a két hercegség elszakadását Dániától.
1849. márc. 28.
A frankfurti parlament IV. Frigyes Vilmos porosz királyt 290 igen szavazattal, 240 tartózkodás mellett, német császárrá választja. kapcsolódó térképek: 55
1849. ápr. 3.
Kiújul a schleswigi háború, miután Dánia felmondja a malmői fegyverszünetet.
1849. ápr. 3.
IV. Frigyes Vilmos elvitatja a frankfurti gyűlés jogát alkotmányozásra és császárválasztásra.
1849. ápr. 28.
IV. Frigyes Vilmos porosz király visszautasítja a frankfurti gyűléstől kapott német császári címet és feloszlatja a gyűlést. Az össznémet gyűlés nem engedelmeskedik, és Németországban megkezdődik a harc a birodalmi alkotmány életbeléptetéséért. kapcsolódó térképek: 55 61 61
1850. jan. 31.
Törvényesítik IV. Frigyes Vilmos porosz uralkodó 1848-as oktrojált alkotmányát. kapcsolódó térképek: 55
1850. márc. 20. - ápr. 29.
Erfurtban ülésezik a IV. Frigyes Vilmos által összehívott német parlament ("uniós parlament"), azzal a céllal, hogy Ausztria mellőzésével saját vezetése alatt kimondassa a német egység megvalósítását (Német Unió). Az uniót azonban ellenzik a porosz reakciós pártok, Ausztria, valamint a négy király szövetsége. Döntőbíróul a cárt kérik fel.
1860. okt. 22.
II. Sándor, Ferenc József és a IV. Frigyes Vilmos porosz király varsói találkozóján Oroszország fellép az olasz egységtörekvések miatt csapatmozdulatokat végrehajtó Ausztriával szemben.
1861. jan. 2.
IV. Frigyes Vilmos halála. A porosz trónra I. Vilmos (1861-1888) kerül.
1905. ok. 25. - 31.
/12.-18.) A liberális Alkotmányos Demokrata (kadet) Párt alakuló kongresszusa Oroszországban.
1944. jun 23.
Közzéteszik a márciusban alakult észt Köztársasági Nemzeti Bizottság felhívását.
1955. febr. 29.
Megszűnik a hadiállapot Lengyelország és Németország között.
1992. jan. - 3.
Az előző napi szarajevói megállapodás értelmében létrejön a sokadik tűzszünet a horvát frontokon, s az ENSZ-beavatkozás feltételeként megkezdődik a szövetségi hadsereg kivonulása. Ugyanakkor Slobodan Milošević rendeletével a hadsereg bosznia-hercegovinai születésű szerb tagjai (a 90 ezres hadsereg mintegy 85%-a). helyben maradnak.
1997. nov. - 30.
A Moszkva melletti Davidovóban megtartott Kohl-Jelcin találkozón bejelentik a rendszeres német-francia-orosz kapcsolatok ("európai trojka") intézményesítését. Az első csúcstalálkozóra 1998. márc. 25-26-án a Moszkva melletti Borban kerül sor.
