Meghal II. Frigyes Vilmos porosz király Utódja III. Frigyes Vilmos lesz (1797-1840).
1802. jún. 10.
I. Sándor orosz és III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó találkozója Memelben.
1806. aug. 9.
A Rajnai Szövetség létrehozása miatt II. Frigyes Vilmos Franciaország ellen mozgósít. Napóleon válaszul Hannover átengedéséről tárgyal Angliával.
1807. júl. 9.
Napóleon a cár ösztönzésére Tilsitben békét köt III. Frigyes Vilmos porosz királlyal. Eszerint Poroszország önálló állam marad; a lengyel felosztásból szerzett területeinek jórészét, valamint az Elbától nyugatra eső területeit elveszíti. Kelet-Poroszország orosz kézre kerül. A tilsiti békét kiegészítő orosz-francia szerződés értelmében Oroszország (magára hagyva Montenegrót) átadja a Cattarói-öböl körzetét és a Jón-szigeteket.
1813. jan. 19.
III. Frigyes Vilmos a francia megszállás alatt álló Berlinben kénytelen semmisnek nyilvánítani a tauroggeni porosz-orosz konvenciót.
1813. márc. 17.
III. Frigyes Vilmos porosz király - deklarálva a Rajnai Szerződés feloszlását - népfelkelést hirdet a franciák ellen.
1815. szept. 26.
A Lengyelországot felosztó három nagyhatalom nevében I. Sándor, III. Frigyes Vilmos és I. Ferenc aláírja a Szent Szövetség alapokmányát, amelyhez 1817-ig az angol király kivételével (de Anglia is elfogadja az alapelveket) minden európai uralkodó csatlakozik. A misztikus szövetség célja a status quo és a monarchista államforma fenntartása. Kívülmarad a Pápai Állam és az Oszmán Birodalom. kapcsolódó térképek: 48
1840. jún. 7.
III. Frigyes Vilmos porosz király halála. Utódja IV. Frigyes Vilmos (1840-1861) lesz.
