Lemond V. Ferdinánd császár, akit a trónon unokaöccse, Ferenc József követ. A magyar országgyűlés trónbitorlónak nyilvánítja. Az osztrák nemzetgyűlés székhelyét Bécsből Kremsierbe teszi át.
1848. dec. 15.
Ferenc József császár megerősíti tisztségében Šupljikac vajdát és a patriarkát, s "nemzeti beligazgatást" ígér a szerbeknek. kapcsolódó térképek: 25 56 57 56 57
1849. márc. 4.
A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57
1849. máj. 21.
I. Miklós és Ferenc József Varsóban szerződést köt a magyar forradalom leveréséről. kapcsolódó térképek: 56
1849. máj. 21.
A forradalmi magyar seregek - egy bécsi támadás helyett - visszafoglalják Budát. Június 5-én a kormány visszaköltözik a fővárosba.
1849. máj. 21.
Autonóm vajdaság felajánlása a szerbeknek a magyarok részéről.
1849. nov. 18.
Az osztrák császár koronatartományként, Temesvár központtal, létrehozza a Szerb Vajdaság és Temesi Bánságot, élén katonai kormányzóval. Ferenc József császár nagyvajda lesz. kapcsolódó térképek: 57 184 256 322
1851. dec. 31.
Ferenc József császár hivatalosan hatályon kívül helyezi az 1849. márciusi olmützi oktrojált alkotmányt. Alkotmány és törvényhozó hatalom nélkül kormányozva visszaállítja az abszolutizmust. A Felix Schwarzenberg miniszterelnök ihlette "szilveszteri pátens" centralizált politikai berendezkedést vezet be Magyarországon is. kapcsolódó térképek: 57
1853. szept. 14.
Angol-francia hajóraj demonstratív felvonulása Konstantinápolyhoz, a Porta védelmében.
1854. jan. 31.
A "hűtlen" Ausztria négypontos feltétele Oroszország felé a semlegesség fejében: ne sértse az Oszmán Birodalom integritását, ne lépje át a Dunát, ürítse ki Moldvát és Havasalföldet, ne törekedjen a szultán és alávetettjei viszonyának megváltoztatására. Nyomatékul Ferenc József 14 ezres haderőt vonultat fel Erdélyben.
1855. aug. 18.
I. Ferenc József császár konkordátuma a Szentszékkel.
1857. szept. 30.
II. Sándor és Ferenc József találkozója Weimarban.
1859. jún. 18.
Ferenc József személyesen veszi át a főparancsnokságot.
1860. okt. 20.
Ferenc József császár - döntően az 1859-ben elszenvedett vereségek hatására - kiadja az ún. Októberi Diplomát . kapcsolódó térképek: 57
1860. okt. 22.
II. Sándor, Ferenc József és a IV. Frigyes Vilmos porosz király varsói találkozóján Oroszország fellép az olasz egységtörekvések miatt csapatmozdulatokat végrehajtó Ausztriával szemben.
1861. febr. 26.
Ferenc József kibocsájtja az ún. Februári Pátenst, amely - a centralizáció irányába módosítva az Októberi Diplomát - deklarálja az egységes osztrák birodalom eszméjét.
1863. márc. 21.
III. Napóleon javaslatot tesz Ferenc Józsefnek egy független lengyel állam kialakítására . kapcsolódó térképek: 60
1865. szept. 20.
Ferenc József császár felfüggeszti a Februári Pátenst. Megkezdődik a bécsi udvar és a magyarok kiegyezési tárgyalása.
1865.
Ferenc József közli Şaguna metropolitával, hogy Erdély kérdésében a magyar álláspontot fogadja el.
1865.
Az első Ifjú Törökország elnevezésű polgári-liberális titkos szervezet létrehozása (Ibrahim Sinaszi, Namik Kemal Zia bej, Omár pasa).
