Meghal I. Ferenc. Utódja a csökkent szellemi képességű fia lesz (1835-1848), mint I. Ferdinánd néven Ausztria császára, valamint V. Ferdinánd pedig Magyarország és Csehország királya.
1835. nov. 28.
V. Ferdinánd hozzájárulásával a Partiumot (1836-os hatállyal) visszacsatolják Magyarországhoz. kapcsolódó térképek: 74
1848. ápr. 11.
V. Ferdinánd király aláírással szentesíti a pozsonyi magyar országgyűlés alkotmányos átalakítását körvonalazó törvényeit. Cenzusos választójogi törvényt fogadnak el. Az ország új fővárosa Pest-Buda lesz.
1848. ápr. 11.
A Mieroslawski vezette poseni lengyel bizottság egy parasztfelkeléstől való félelmében Jaroslavecben újra megegyezik a porosz vezetéssel szervezetei feloszlatásáról (jaroslaveci konvenció). A felkelők nem fogadják el az egyezményt.
1848. ápr. 11.
Frantisek Palackỳ cseh nacionalista a német nagy előparlamenthez küldött levelében megalapozza az ún. ausztroszlávizmus eszméjét, amelynek értelmében Ausztriának nem szabad belépnie Németországba, hanem önálló, nemzetek fölött álló államként kell megmaradnia.
1848. szept. 25.
V. Ferdinánd király Lamberg altábornagyot nevezi ki Magyarország katonai főparancsnokává és császári biztosává (28-án Pesten meglincselik).
1848. szept. 25.
A Havasalföldre betört török csapatok bevonulnak Bukarestbe.
1848. dec. 2.
Lemond V. Ferdinánd császár, akit a trónon unokaöccse, Ferenc József követ. A magyar országgyűlés trónbitorlónak nyilvánítja. Az osztrák nemzetgyűlés székhelyét Bécsből Kremsierbe teszi át.
