Miután a macedóniai török helyőrség tisztje, Niazi hadnagy a csatlakozó Enver őrnaggyal az 1907-es párizsi szövetségre alapozva katonai felkelést kezdeményez a hegyekben. A felkelők elfoglalják Szalonikit. E Abdul Hamid bejelenti az 1876-os alkotmány visszaállítását ("vértelen forradalom"). Összehívják a nemzetgyűlést, amelyben helyet adnak Kelet-Rumélia és Bosznia-Hercegovina képviselőinek is. kapcsolódó térképek: 95
1913. jan. 23.
A béle elfogadása miatt az ifjútörök Enver pasa vezette, szultánellenes pánoszmán szárnyának (az unionista Haladás és Egység Pártja) sikeres államcsínye A miniszterelnök Mahmud Sevk pasa lesz. Keményebb feltételeket fogalmaznak meg a Balkán Szövetség felé. kapcsolódó térképek: 95
1913. jún. 11.
Meggyilkolják Mahmud Sevk török miniszterelnököt. A hatalom az ultranacionalista ifjútörök triumvirátus (Enver, Talaat, Dezsemal) kezébe kerül, amit reakciós és németbarát politika követ, 1914-ben pedig minden arab politikai szervezetet betiltanak.
1941. szept. 8.
A német csapatok elérik a Névát, a finnek pedig Viborgot. A körülzárt Leningrádot blokád alá vonják. kapcsolódó térképek: 214 232
1943. márc. 25.
Háromszázezres athéni tüntetés, mintegy 100 halottal.
1944. okt. 22.
A kirkenes-i offenzíva keretében a szovjet csapatok norvég területre lépnek, majd 25-én elfoglalják az észak-norvégiai térséget.
1944. okt. 22.
Beratiban az LNC 20-30-i második kongresszusán ideiglenes albán kormány alakul Enver Hodzsa vezetésével.
1944. nov. 10.
Anglia elismeri a francia igényt németországi megszállási zónára. A szövetségesek elismerik Enver Hodzsa albán kommunista kormányát.
1944. nov. 23.
Papandreu rendelete az összes görög fegyveres erő feloszlatásáról.
1944. nov. 23.
Az AKP vezetőségének ülésén Beratiban éles összeütközés a jugoszlávbarát Kocsi Dzodze és Enver Hodzsa frakciója között, amelynek eredményeként Dzodze irányvonala lesz a párt hivatalos programja. kapcsolódó térképek: 246
1946. jún. 1.
A küszöbönálló francia és olasz parlamenti választásokat XII. Pius pápa az ezeréves keresztény kultúra és az ateista materializmus közötti választásnak minősíti.
1946. jún.
Az albán kommunista párt vezetőségi ülésén Enver Hodzsa sikertelen kísérletet tesz a Jugoszlávbarát Dzodze-irányvonal megváltoztatására.
1948. febr.
Az Albán KP vezetőségi ülésén ismét a Kocsi Dzodze vezette jugoszlávbarát irányvonal kerekedik felül Enver Hodzsával szemben.
1948. nov. 8. - 22.
Az AKP első kongresszusán felveszi az Albán Munkapárt nevet. A Tájékoztató Iroda döntését kihasználva, szuverenitását féltő Albánia a Szovjetunió mellé állva szakít Jugoszláviával. A kongresszus végleg lezárja a jugoszláv orientáció korszakát. Dzodze helyett Enver Hodzsa pozíciója erősödik meg.
1960. nov. 10. - dec. 1.
A második kommunista világértekezlet Moszkvában (81 párt részvételével), amelyen 16-ai beszédében Enver Hodzsa az albán kommunista párt ügyeibe való beavatkozás miatt élesen támadja az SZKP-t, s másnap az albán küldöttség elhagyja a konferenciát. A JKSZ távol marad. A KKP kemény viták után aláírja a záróokmányt.
1985. ápr. 13.
Az 1944. novembere óta Albánia élén álló Enver Hodzsa április 1-jei halála után Ramiz Alia lesz a kommunista Albán Munkapárt és az ország vezetője.
1991. febr. 20.
Százezres antikommunista tüntetés Tiranában, amelynek során ledöntik Enver Hodzsa szobrát. A 23-i újabb demonstráció 4 halálos áldozattal jár.
1991. febr. 20.
A szlovén parlament jóváhagyja a föderációtól való végleges elszakadását, egyszersmind javasolja a többi köztársaságnak Jugoszlávia szétválását "két vagy több" független állammá. A horvát parlament enyhébb formában hasonló döntést hoz.
