A Porta Mohamed Ali egyiptomi alkirályhoz fordul segítségért a görög felkelők ellen, cserében felajánlva neki Krétát, hadvezérének, Ibrahimnak pedig Morea kormányzói posztját. A helyi bolgár csorbadzsik Dimitraki Hadzsitosev vezetésével elűzk a vracai görög püspököt, helyébe a bolgár Gavril Bisztricsanint ültetik. A vezetők börtönbe kerülnek.
1828. aug.
Mohamed Ali brit nyomásra kivonja Moreáról az egyiptomi csapatokat.
1832. máj. 27.
Délnémet demokraták 25 ezres gyűlése Hambachban lengyel emigránsok részvételével. A gyűlés Németország egyesítését és demokratikus átalakítását követeli.
1832. máj. 27.
Az egyiptomi csapatok beveszik a palesztinai Akkont, miután a drinápolyi békével elégedetlen Mohamed Ali szembefordult a szultánnal.
1832. dec. 21.
Mohamed Ali hadvezére, Ibrahim - Szíria és Libanon elfoglalása után - Konyánál legyőzi a szultán utolsó seregét. Megnyílik előtte az út Anatólia és Isztambul felé.
1833. febr. 2.
Miután II. Mahmud segítségkérő tapogatózását Anglia és Franciaország elutasította, a szultán Oroszországtól kér segítséget Mohamed Alival szemben, elismerve vazallusi státuszát vele szemben.
1833. márc. 20.
Orosz flottademonstráció Mohamed Alival szemben a Boszporuszban, majd az orosz csapatok április 5-én Unkiar Iszkelesznél partraszállnak, hogy megállítsák az egyiptomi sereget. kapcsolódó térképek: 53 117 117
1833. máj. 3.
Mohamed Ali a kutahyai egyiptomi-török békeszerződésben a szultán fennhatóságát és adókötelezettséget elismerve megtartja ill. megkapja Egyiptom, Szíria, Palesztína és Kilikia kormányzását. Ezzel a francia diplomácia által támogatott Egyiptom potenciális nagyhatalom lesz, egy nagy arab birodalom megteremtésének esélyével. kapcsolódó térképek: 53
1839. jún. 24.
Miután a szultán májusban hadat üzen Egyiptomnak - amiért Mohamed Ali fellép a szerinte az előnytelen 1838-as balta-limani angol - török kereskedelmi szerződés ellen -, a büntetőhadjárat során a Franciaországgal szövetségben álló Mohamed Ali seregei Nizipnél legyőzik a szultáni sereget (a török hajóhad is átáll). Az egyiptomi seregek Konstantinápolyhoz közelednek. kapcsolódó térképek: 53 53
1839. júl. 1.
Meghal II. Mahmud szultán. Utódja a 16 éves I. Abdul Medzsid (1839-1861) lesz. Mohamed Ali igényt jelent be a régens szerepkörére. kapcsolódó térképek: 64
1840. júl. 15.
Az európai hatalmak (Ausztria, Poroszország, Oroszország, Anglia) londoni egyezménye (Levante-szerződés; első londoni egyezmény) kollektív védelem alá helyezi az Oszmán Birodalmat, Egyiptomra korlátozva Mohamed Ali - örökletes - uralmát. Az angol-osztrák-török haderő Akkonnál legyőzi az egyiptomiakat. kapcsolódó térképek: 53 64 104 64 104
1840. nov. 27.
Miután a szövetségesek bombázták Bejrutot, Mohamed Ali kiüríti Szíriát (amelyet azután1841. jan. 11-én visszaad a Portának), a török flottát pedig visszaszolgáltatja a szultánnak. Feladni kényszerül az 1824 óta birtokolt Krétát is, ahol 1841-ben felkelés robban ki.
1841. febr. 13.
Mohamed Ali örökletes megbízást kap a szultántól Egyiptom igazgatására.
1848. nov. 10.
Meghal Ibrahim, 1847 óta a beteg Mohamed Ali helyett Egyiptom kormányzója.
