A romániai NMF nyilatkozatban ismeri el a nemzetiségi jogokat.
1990. jan. 5.
Szerbiában Vuk Drašković vezetésével megalakul az ellenzéki nacionalista Szerb Nemzeti Megújhodás, amely március 14-én a Szerb Szabadelvű Mozgalommal egyesülve felveszi a Szerb Megújhodási Mozgalom nevet. Célja "a demokratikus és többpárt-rendszerű szerb állam megteremtése a maga történelmi és etnikai határai között".
1990. dec. 9.
és 23. A jugoszláviai tagköztársaságok közül utolsóként parlamenti és elnökválasztás Szerbiában és Montenegróban. Szerbiában, 71,5%-os részvétel mellett, 45,8%-kal (194 mandátum a 250 fős egykamarás parlamentben) fölényesen győz a Szerb Szocialista Párt, a 15,7%-ot (19) elérő Szerb Megújhodási Mozgalom előtt. Harmadik 2,6 %-kal (8) a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Az egyidejűleg megtartott közvetlen elnökválasztáson Slobodan Milošević már az első fordulóban fölényesen, 65,3%-kal győz a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője, Vuk Drašković (16,4%) előtt. Az albánok bojkottálják a válsztásokat (és ettől kezdve a kilencvenes évek összes hivatalos válasasztását). kapcsolódó térképek: 303 312 328
1990. dec. 9.
és 23. Montenegróban, 75, %-os részvétel mellett, a Kommunisták Szövetsége győz (83 mandátum a 125-ből). Az egyidejűleg megtartott elnökválasztás december 23-i második fordulójában fölényesen győz a Kommunista Szövetségének képviseletében induló Momir Bulatović.
1990. dec. 9. - 13.
Tömegtüntetések Albániában a többpártrendszer követelésével. A vezetők közül 25-öt december 18-20-án 11-20 évi börtönre ítélnek.
1997. dec. 7.
Érvénytelensége miatt megismételt elnökválasztás első fordulója Szerbiában: a 7,2 millió jogosult 55,5%-os részvétele mellett a hét jelölt közül a második fordulóba került szocialista párti Milan Milutinovic 41,6%-ot, a radikális Vojislav Šešelj 34,2%-ot ér el (a szélsőséges nacionalista Vuk Drašković 16,15-kal lesz harmadik).
