Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 11 találat | 0 - 11
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1985. ápr. 13.

Az 1944. novembere óta Albánia élén álló Enver Hodzsa április 1-jei halála után Ramiz Alia lesz a kommunista Albán Munkapárt és az ország vezetője.

1986. márc.

Népszavazás Spanyolországban a NATO-ból való kilépésről vagy bennmaradásról. Mintegy 60 %-os részvétel mellett a szavazók 52 %-a a bentmaradás mellett dönt, míg 40 %-uk ellene. Ez az első népszavazás a szervezet történetében.

1986. márc. 1.

Nedzsmia Hodzsát (az elhunyt pártvezető özvegyét) az albán népfront elnökévé választják, amivel a rendkívül óvatos változást kezdeményező Ramiz Alia pártvezetővel szemben a Nedzsmia és Simon Stefani belügyminiszter reprezentálta ortodox kommunista politikusok rivális hatalmi központtá próbálnak szerveződni.

1990. jan. 22.

Ramiz Alia pártvezető deklarálja, hogy a regionális válság nem érinti Albániát, a kommunizmus szerves kialakulása és konzekvens jellege miatt.

1990. máj. 10. - 12.

Pérez de Cuéllar személyében először látogat ENSZ-főtitkár Albániába, az általa javasolt többpártrendszert azonban Ramiz Alia elutasítja.

1990. szept. 28.

Ramiz Alia személyében - az európai folyamatokban való albán részvétel igénye mellett a szuverenitást hangoztatva a katonai tömbökkel és a nagyhatalmi erőpolitikával szemben - először szólal fel ENSZ-közgyűlésen albán vezető.

1990. dec. 26.

A választásra készülő Albán Munkapárt konferenciáján Ramiz Alia deklarálja a párt marxista jellegének megőrzését.

1991. ápr. 30.

Az új albán parlament Ramiz Aliát választja köztársasági elnöknek, aki emiatt lemond kommunista pártvezetői posztjáról.

1991. szept. 16.

Albánia nevében Ramiz Alia elnök Párizsban aláírja a Párizsi Chartát, majd másnap Helsinkiben a Helsinki Záróokmányt.

1992. ápr. 9.

A jugoszláv hadsereg körülzárja és lőni kezdi Szarajevót.

1992. ápr. 9.

Miután Ramiz Alia április 3-án lemondott köztársasági elnöki tisztségéről, a parlament a demokrata párti Sali Berishát választja elnöknek.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék