A piemonti kormány élére Camillo Cavour kerül, akinek fő törekvése a nagyhatalmak megnyerése az olasz egység ügyének.
1858. júl. 21.
A plombiéres-i titkos megegyezésben III. Napóleon Nizza és Savoya fejében fegyveres segítséget ígér Cavour piemonti miniszterelnöknek az itáliai osztrák uralom felszámolásához, és egy laza olasz konföderáció létrehozásához. (a francia katonai kontingenst decemberben 200 ezer katonában konkretizálják). kapcsolódó térképek: 62
1859. ápr. 19.
A Cavour piemonti miniszterelnök által kiprovokált osztrák ultimátum Piemontnak, amivel Ausztria elveszti a lehetőséget, hogy a Német Szövetség a védelmi háborúban támogassa. Piemont az ultimátumot elutasítja. kapcsolódó térképek: 62
1859. júl. 11.
Az osztrák-francia előzetes béke Villafrancában az itáliai népmozgalmaktól és az egységes Olaszország mint rivális perspektívájától megrettent III. Napóleon és Ferenc József között. A hír hallatán Cavour piemonti kormányfő 12-én lemond (1860 márciusában lesz ismét kormányfő) . kapcsolódó térképek: 62
1860. szept. 8. - 10.
Olasz-magyar segítségnyújtási szerződés Cavour és a Magyar Nemzeti Igazgatóság között.
