II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
1878. jún. 4.
Angol-török védelmi és szövetségi egyezményben Anglia segítséget ígér a Portának Oroszország ellen, aminek fejében a törökök átengedik Ciprust ("furcsa egyezmény").
1878. júl. 13.
A nagyhatalmak berlini kongresszusa, revideálva a San Stefanó-i békét a berlini békeszerződésben (ratifikálására augusztus 3-án kerül sor) felosztja Nagy-Bulgáriát, és a maradék Bolgár fejedelemséget kivonja Oroszország befolyása alól (orosz megszállását csak 9 hónapra engedélyezi); jóváhagyja a Nišsel, Vranjával és Pirottal gyarapodó Szerbia, az Észak-Dobrudzsával (valamint a Kígyó-szigettel) Raszovótól Mangaliáig gyarapodó Románia, valamint a területét ugyancsak megnövelő és adriai kijárathoz jutó Montenegró teljes függetlenségét (bár Spizza/Sutomore körzete a Monarchiához kerül, s a montenegrói tengerpartot az osztrák-magyar hadiflotta ellenőrizheti); Görögország megkapja Thesszáliát; a Monarchiának engedélyezik Bosznia és Hercegovina okkupálását; a Novipazari szandzsákot az Osztrák-Magyar Monarchia ugyancsak okkupálhatja. A török fennhatóság alatt maradó Ciprus brit megszállás és közigazgatás alá kerül. A római katolikus albánok francia támogatással Mirditë területére vonatkozó szűk autonómiát kapnak. A berlini kongresszus után - mivel a kongresszuson Németország nem támogatta Oroszországot - kiéleződnek az orosz-német ellentétek, melyeket Németország védővám-politikája 1879-től még jobban elmérgesít. Bár az eddig birodalmi területnek számító Balkán olyan nemzetállami területté válik, amelyen jelen van az Oszmán Birodalom, a balkáni kisállamok számára a rendezés kiábrándító. kapcsolódó térképek: 65 66 67 70 71 72 72 74 95 98 99 100 101 104 106 107 108 117 173 257 258 323 324 327 329 330 333
1914. nov. 5.
Anglia és Franciaország hadat üzen a Portának. Anglia annektálja Ciprust, azonnal felajánlva Görögországnak hadba lépése fejében, az azonban elutasítja az ajánlatot . kapcsolódó térképek: 333
1914. nov. 5.
A Monarchia Szerbia elleni harmadik általános támadásának kezdete . kapcsolódó térképek: 114
1919. júl. 29.
Albániát felosztó olasz-görög titkos szerződés (Venizelosz-Titoni egyezmény) Görögországnak juttatja az albán Észak-Epiruszt, továbbá Trákia egészét, Görögország pedig támogatja az olasz igényt Vlorára és a maradék Albánia fölötti védnökségre, az olaszok Rodosz kivételével Görögországnak ígérik a Dodekanészoszt, ha Anglia átadja Ciprust. A francia és angol kormány hozzájárul, hogy egy Olaszországgal kötendő területi egyezmény keretében Szerbia annektálja Észak-Albániát. Wilson azonban ellenzi az alkukat. kapcsolódó térképek: 105 192
1925. márc. 10.
Ciprus brit koronagyarmat lesz. kapcsolódó térképek: 331
1950. okt. 20.
Az enózis híveként ismert (III.) Makariosz Ciprus érseke lesz kapcsolódó térképek: 333
1950. okt. 20. - 21.
A szovjet blokk prágai külügyminiszteri konferenciája tiltakozik az NSZK remilitarizálása miatt.
1955. szept. 1.
Görög-török-angol háromoldalú egyezmény Ciprusról. A török fél a felosztást, a görög az enóziszt szorgalmazza. A szigeten folytatódik a fegyveres harc.
1955. szept.
A helyi törökök elleni ciprusi görög támadások miatt török pogrom Konstantinápolyban a százezres görög kisebbség ellen.
1955. nov. 26.
A görög ciprióták fegyveres harca miatt a brit kormányzó rendkívüli állapotot hirdet ki Cipruson (1959-ig marad érvényben).
1956. márc. 9.
A brit hatóságok letartóztatják és (1957. márc. 28-áig) deportálják Ciprusról az enózisz híveként ismert Makariosz érseket.
1959. febr. 19.
A február 17-19-i zürichi tárgyalás eredményeként angol-török-görög megegyezés Ciprusról, amely a felosztás és az enózisz közötti kompromisszumként Ciprus függetlenségéről dönt, engedélyezve görög és török katonai egységek állandó jelenlétét a szigeten. kapcsolódó térképek: 333
1959. febr. 23.
Angol-török-görög egyezmény Londonban Ciprus függetlenné válásáról egy éven belül, görög elnök és török alelnök alatt. A megoldás egyik felet sem elégíti ki. Anglia az egyezmény értelmében megtarthatja támaszpontjait a Larnacai-öbölben kapcsolódó térképek: 333
1959. dec. 13.
Makariosz érseket Ciprus elnökévé választják.
1960. aug. 16.
A Ciprusi Köztársaság 82 évi brit uralom után kikiáltják a független köztársaságot. Elnöke a görög Makariosz érsek, alelnöke a török Fazil Kücük lesz. kapcsolódó térképek: 333
1960. dec. 14.
A gyarmati rendszer megszüntetéséről szóló ENSZ-határozat közgyűlési elfogadása.
1960. dec. 14.
Felveszik az ENSZ-be a 16 afrikai függetlenné vált országot, valamint Ciprust ("Afrika éve"). Ezzel eltolódnak a világszervezeten belüli erőviszonyok. kapcsolódó térképek: 274
1960. dec. 14.
Az OEEC utódaként a 18 európai ország, valamint az USA és Kanada párizsi székhellyel megalapítja a világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetét (OECD). A megalakulás hivatalos dátuma 1961. szeptember 30 lesz. Később csatlakozik többek között Japán (1964) és Finnország is (1969).
