Tito patronálásával Tiranában megalakul az Enver Hodzsa vezette kommunista Albán Munkapárt, s meghirdeti a megszálló olaszok elleni harcot. kapcsolódó térképek: 207
1948. nov. 8. - 22.
Az AKP első kongresszusán felveszi az Albán Munkapárt nevet. A Tájékoztató Iroda döntését kihasználva, szuverenitását féltő Albánia a Szovjetunió mellé állva szakít Jugoszláviával. A kongresszus végleg lezárja a jugoszláv orientáció korszakát. Dzodze helyett Enver Hodzsa pozíciója erősödik meg.
1990. dec. 26.
A választásra készülő Albán Munkapárt konferenciáján Ramiz Alia deklarálja a párt marxista jellegének megőrzését.
1991. márc. 31.
Az első többpárti országgyűlési választáson Albániában 98,9%-os részvétel mellett a kommunista Albán Munkapárt - döntően a vidéki szavazatokkal - 56,2%-kal (169 mandátum a 250-ből) győz a nagyvárosokban első Demokrata Párt 38,7%-ával (75) szemben . A görög kisebbség pártja (Omonia) 3 mandátumot szerez. Az ellenzék ezután parlamenten kívüli tömegnyomással kíséreli meg a politikai erőviszonyok megváltoztatását. kapcsolódó térképek: 304 312
1991. márc. 31.
Újabb horvát-szerb összecsapás a Plitvicei Nemzeti Park területén.
1991. márc. 31.
Az utolsó jugoszláviai népszámlálás szerint (amelyet az albán bojkott miatt a statisztikai hivatal egészít ki) a 23,6 millió lakos 36,2%-a szerb (Szerbiában 65,8%), 19,7%-a horvát (Horvátországban 77,9%), 10,0%-a bosnyák (Bosznia-Hercegovinában 43,7%-os relatív többség), 9,3%-a albán, 7,5%-a szlovén (Szlovéniában 87,6%), 5,8%-a macedón (Macedóniában 64,6%). A magyarok aránya 1,6%. A lakosok 2,3%-a vallja magát "jugoszlávnak" (1981-ben még 5,4%, azaz 1,2 millió). kapcsolódó térképek: 11 181 253 254
1992. márc. 22.
A lakosság elégedetlensége által kikényszerített előrehozott parlamenti választáson Albániában, 90,4%-os részvétel mellett, az Albán Demokrata Párt 62,1%-kal (92 mandátum a 140 fősre redukált parlamentben) győz a 25,7%-kal második Szocialista Párttá átkeresztelt volt Albán Munkapárt előtt. Demokrata kormány alakul. kapcsolódó térképek: 304
