A schönbrunni (bécsi) francia-osztrák békében Ausztria elveszíti Salzburgot, Dalmáciát, Bajorország javára Tirolt, Új-Galíciát (utóbbit a Varsói Hercegséghez csatolják) és csatlakozik a kontinentális zárlathoz. A Franciaországhoz tartozó Illír tartományok megszervezésével - amihez Raguzát is csatolják - megszűnik Ausztria tengeri kijárata. Napóleon 1811-ben a horvát határőr vidéket közvetlen kormányzása alól az Illír tartományokhoz csatolja.
1813. máj. 27.
Az I. Sándor, III. Frigyes Vilmos, II. Ferenc császár és Metternich közötti reichenbachi konvenció értelmében a Varsói Nagyhercegséget fel kell oszlatni.
1815. máj. 3.
Orosz-porosz-osztrák szerződés felosztja a Varsói Nagyhercegséget (a szakirodalom egy részében "Lengyelország negyedik felosztása"): Poznan tartományt Poroszországnak adja, a többin pedig létrehozza az Oroszországgal perszonálunióban álló Lengyel Királyságot ("Kongresszusi Lengyelország"). A három nagyhatalom protektorátusa alatt létrehozzák Krakkó Szabad Várost, amelynek elfogadják Adam Czartoryski kidolgozta alkotmányát. kapcsolódó térképek: 48
