|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1871. ápr. 16.A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.1945. nov. 11.Lényegében egylistás kétkamarás alkotmányozó nemzetgyűlési választáson Jugoszláviában 88,7 %-os részvétel mellett a kommunista Népfront a Szövetségi Tanácsban (szkupstina) 90,5 %-os, a Nemzeti Tanácsban 80,7 %-os elsöprő győzelmet arat A listanélküli ("fehér golyós") szavazatok aránya 3 %. kapcsolódó térképek: 259 270 (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék |