A regensburgi birodalmi gyűlés kiközösíti Poroszországot, amely ellen lényegében a Német-római Birodalom hivatalos hadbalépését jelenti a döntés január 31-i ratifikálása.
1802. aug. 24.
Franciaország és Oroszország a regensburgi birodalmi gyűlés elé terjeszti a területi kárpótlás tervét.
1803. márc. 24.
A regensburgi Német Birodalmi Gyűlés (1800-1803), elfogadva a francia tervet, Napóleon óhajainak megfelelő belső átalakításokat hajt végre (a császár jóváhagyásával április 27-én lép érvénybe): kártalanítják azokat a fejedelmeket, akik elvesztették rajnai birtokaikat. Az intézkedések a katolikus egyház befolyásának korlátozására is irányulnak. Ausztria - amely többek között ekkor kapja meg Trientet - jelentősen meggyengül, ami előkészíti a Német-római Birodalom felszámolását. kapcsolódó térképek: 38
1848. júl. 22.
Összeül az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés.
1849. márc. 4.
A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57
1863. dec. 7.
A német Birodalmi Gyűlés büntető hadjáratot szavaz meg Dánia ellen Schleswig és Holstein tartományok annektálása miatt.
1867. márc. 18.
Az Északnémet Szövetség gyűlése, a lengyelek tiltakozása ellenére, csatolja a Poznani és a Kelet-Pomerániai hercegséget.
1871. ápr. 16.
A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.
1915. ápr. 15.
Tomáš Masaryk, a bécsi birodalmi gyűlés 1914 őszén emigrált képviselője emlékiratban foglalja össze a cseh hadicélokat, azaz a csehszlovákok államának megalakítását. A tervezetben szerepel a nyugat-magyarországi korridor terve is. A Monarchia felbomlását feltételező tervet a nagyhatalmak nem támogatják.
1917. máj. 30.
A bécsi Birodalmi Gyűlés délszláv képviselői deklarálják a Monarchián belüli délszláv állam létrehozását, azaz a Monarchia trialista átalakítását.
1917. júl. 19.
A német-osztrák/magyar csapatok ellentámadása Tarnopolnál áttöri az orosz frontot, visszafoglalják Bukovinát és Kelet-Galíciát. Ezzel az orosz front többé nem veszélyes a központi hatalmak számára.
1917. júl. 19.
A német Birodalmi Gyűlés határozata a megegyezéses békéről.
1935. szept. 15.
Németországban a Birodalmi Gyűlés elfogadja a zsidók jogfosztását jelentő ún. nürnbergi törvényeket ("birodalmi állampolgársági törvény", "a német vér és a német tisztesség védelmét szolgáló törvény").
