II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
1832. dec. 21.
Mohamed Ali hadvezére, Ibrahim - Szíria és Libanon elfoglalása után - Konyánál legyőzi a szultán utolsó seregét. Megnyílik előtte az út Anatólia és Isztambul felé.
1833. máj. 3.
Mohamed Ali a kutahyai egyiptomi-török békeszerződésben a szultán fennhatóságát és adókötelezettséget elismerve megtartja ill. megkapja Egyiptom, Szíria, Palesztína és Kilikia kormányzását. Ezzel a francia diplomácia által támogatott Egyiptom potenciális nagyhatalom lesz, egy nagy arab birodalom megteremtésének esélyével. kapcsolódó térképek: 53
1840. nov. 27.
Miután a szövetségesek bombázták Bejrutot, Mohamed Ali kiüríti Szíriát (amelyet azután1841. jan. 11-én visszaad a Portának), a török flottát pedig visszaszolgáltatja a szultánnak. Feladni kényszerül az 1824 óta birtokolt Krétát is, ahol 1841-ben felkelés robban ki.
