/2-3. Az első általános választáson Finnországban a szociáldemokraták 37,0%-kal győznek (80 mandátum a 200-ból), a 27,3%-ot (59) elérő Finn Párt és a 13,6%-ot (26) elérő Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 12,5%-kal (24) a negyedik. kapcsolódó térképek: 93
1911. jan. 2. - 3.
Országgyűlési választáson Finnországban 40,0%-kal (86 mandátum a 200-ból) győz a Szociáldemokrata Párt, a 21,7%-kal (43) második Finn Párt és 14,9%-kal (28) harmadik Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 13,3%-kal (26) a negyedik (de Helsinkiben győz). kapcsolódó térképek: 93
1913. aug. 1.
A Monarchia közli Németországgal a Szerbia elleni preventív háború szükségességét, amit az elfogad.
1913. aug. 1. - 2.
A világháború előtti utolsó finnországi országgyűlési választáson a Szociáldemokrata Párt 43,1%-os (90 mandátum a 200-ból) többséggel győz, a 19,9%-kal (38) második Finn Párt és a 14,1%-kal (28) harmadik Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 13,1%-kal (26) negyedik.
1916. júl. 1. - 2.
A finnországi országgyűlési választásokon a Szociáldemokrata Párt csúcsot jelentő 47,3%-kal és a mandátumok abszolút többségével (103 a 200-ból) győz a 17,5%-kal (33) második Finn Párt és a 12,5%-kal harmadik Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 11,8%-kal (21) negyedik.
1916. júl.
A Bruszilov-offenzíva sikerének hatására újabb, immár közvetlen titkos orosz-német különbéke-tárgyalások kezdődnek Stockholmban, amelyeket elsősorban Grigorij Raszputyin, a cári családra befolyást gyakorló "sztarec" (szent életű ember) és a balti német bárók "udvari pártja" szorgalmaz (akik július 23-án elérik a különbékét ellenző Szazonov leváltását is).
1917. okt. 1. - 2.
A finnországi országgyűlési választáson a 44,8%-kal győztes Szociáldemokrata Párt 92 mandátumot szerez a 200-ból. Második helyre kerül 30,2%-kal (61) a Finn Párt szövetségeseivel, harmadik az Agrárszövetség 12,4!-kal (26), negyedik a Svéd Néppárt 10,9%-kal (21) . kapcsolódó térképek: 135 152
