Angol és orosz csapatok szállnak partra Hollandiában. Nem utolsó sorban emiatt orosz-osztrák nézeteltérés robban ki a további Itáliai hadicélokat illetően. Végül az orosz csapatok úgy döntenek, hogy átkelnek az Alpokon Svájcba.
1799. szept. 25.
-26. Miután az osztrák csapatok visszavonulnak a svájci hadszintérről, az oroszok vereséget szenvednek a Dietikonnál és Zürichnél, az osztrákok pedig Hotzénál. Szuvorov nagy veszteségek árán visszavonul Svájcból, amely ismét a franciáké lesz. A Franciaország elleni hadjárat tervét fel kell adni.
1814. márc. 1.
A repedező egyetértés miatt a szövetségesek a 20 évre kötött chaumonti négyhatalmi (angol-porosz-orosz-osztrák) szerződésben állást foglalnak Napóleon teljes veresége (különbéke tilalma), valamint Németország, Hollandia, Svájc, Spanyolország teljes függetlensége mellett. A szerződés az 1815-ös végleges rendezés alapja lesz.
1815. jún. 9.
Aláírják a Bécsi Kongresszus záróokmányát. Európában helyreáll az öt nagyhatalom egyensúlya, megszilárdulnak a konzervatív monarchiák. Elvben helyreállítják az 1795-ös határokat: Ausztria megkapja Lombardiát, Dalmáciát (amelyet majd 1849-ig egységesen kormányoz), Galíciát, de lemond Belgiumról (amelyet Hollandiával Németalföld néven egyesítenek) és Baden-Württembergről; Oroszország megtartja Lengyelország nagyobbik felét, Finnországot és Besszarábiát; Poroszország elveszíti lengyel területeinek egyrészét, ugyanakkor területeket nyer a német tartományokban; létrejön a 38 államot lazán összekapcsoló Német Szövetség; Svájc semleges lesz. kapcsolódó térképek: 39 42 44 46 47 48 107 199 206 317
1815. nov. 20.
Aláírják a második párizsi békét. Ez Franciaországot 1789-es határai közé szorítja vissza (azaz lényegében sértetlen területtel kerül ki a háborúból), 700 millió frank hadisarc megfizetésére kötelezik, s garanciaként az ország északi és keleti határövezetét a szövetségesek 150 ezres hadereje öt évre megszállja. Chaumont felújításaként Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország négyhatalmi szövetséget köt, amely a Szent Szövetség rendszerének reális alapja lesz. A nagyhatalmak elismerik és garantálják Svájc semlegességét. kapcsolódó térképek: 48
1917. aug. 15.
XV. Benedek pápa (a háború kitörésének harmadik évfordulójára, augusztus 1-jére antedatált) békefelhívása.
1917. aug. 15.
Párizsban Roman Dmowski elnökségével újjáalakul a hónapban Svájcban létrejött Lengyel Nemzeti Bizottság.
1917. aug. 15.
/2. Az általános választójog bevezetése Oroszországban . kapcsolódó térképek: 132
1918. dec. 25.
A délszláv csapatok megszállják Muraközt.
1918. dec. 25.
Megjelenik Strobl Miksa "Az új Magyarország mint keleti Svájc" című munkája.
1919. máj. 10.
A tiroli kérdés körüli vita kapcsán megrendezett félhivatalos népszavazáson Vorarlberg 70,8 %-kal Svájc mellett dönt. kapcsolódó térképek: 124 130
1959. nov. 20. - 21.
Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Ausztria, Portugália, Svédország és Svájc (a "Hetek") az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) megalakulásáról döntenek.(Stickholmi konvenció). Az 1960. január 4-én ugyancsak Stockholmban aláírt szerződés az év május 3-án lép életbe.
