Francia-orosz titkos egyezmény, amelyben a cár semlegességet ígér egy osztrák-francia háború esetére. Cserében Franciaország beleegyezik az 1856-os párizsi béke revideálásába, valamint garantálja Románia létrejöttét, amit Ausztria ellenez. kapcsolódó térképek: 62
1861. dec. 23.
Miután elnyerte a védnökhatalmak és a Porta jóváhagyását a politikai intézmények egyesítéséhez, Cuza kiáltványban jelenti be a fejedelemségek egyesítését, azaz Románia megalakulását . kapcsolódó térképek: 59
1866. ápr. 14.
Cuza megbuktatása után Románia uralkodója az általános igénynek megfelelően külföldi: I. (Hohenzollern-Sigmaringen) Károly (1866-1914) porosz herceg lesz. Erősen kontrollált népszavazáson személyét és ezen keresztül az egységet 686 ezer igen szavazattal fogadják el, mindössze 224 nem ellenében.
1866. júl. 1.
Az 1831-es belga alaptörvény mintájára megszületik Románia - kisebb módosításokkal 1923-ig érvényben lévő - alkotmánya, amely az 1858. augusztusi megállapodás helyébe lép. Eszerint az ország örökletes fejedelemség lesz.. kapcsolódó térképek: 59
1866.
Év vége: A védnökhatalmak - nem utolsósorban az Ausztria fölötti porosz győzelem miatt - jóváhagyják Romániát egységét és Károly uralkodását.
1866.
A Kelet-tengeri tartományok (balti kormányzóságok) helyzetének újrarendezése.
1877. ápr. 16.
Román-orosz konvenció az orosz csapatok román területeken való áthaladásáról és (Délnyugat-Besszarábia miatt) Románia integritásának garantálásáról.
1877. máj. 21.
Románia deklarálja függetlenségét, és egyidejűleg Oroszország oldalán hadba lép az Oszmán Birodalom ellen . kapcsolódó térképek: 65
1878. márc. 3.
Az Isztambul melletti San Stefanóban (Yesilköy) megkötött orosz-török előzetes békében (amelyet március 17-én ratifikálnak) a Porta elismeri Románia, valamint a kisebb mértékben megnövelt területű Szerbia függetlenségét; Montenegró megkétszerezi területét és tengeri kijárathoz jut; a Balkán legerősebb államaként (az 1877 januári budapesti titkos egyezményt megsértve) létrejön az oroszbarát és orosz csapatok által megszállt Nagy-Bulgária; Románia átengedni kényszerül Oroszországnak Délnyugat-Besszarábiát, amiért kárpótlásul (tengeri kijáratként) megkapja Dobrudzsa nagyobbik északi részét. Az Oszmán Birodalom ezzel kikerül a brit érdekszférából. A béke kiváltja Anglia és a Monarchia ellenkezését . kapcsolódó térképek: 65 66 71 100 101 102 106 107 325
1878. júl. 13.
A nagyhatalmak berlini kongresszusa, revideálva a San Stefanó-i békét a berlini békeszerződésben (ratifikálására augusztus 3-án kerül sor) felosztja Nagy-Bulgáriát, és a maradék Bolgár fejedelemséget kivonja Oroszország befolyása alól (orosz megszállását csak 9 hónapra engedélyezi); jóváhagyja a Nišsel, Vranjával és Pirottal gyarapodó Szerbia, az Észak-Dobrudzsával (valamint a Kígyó-szigettel) Raszovótól Mangaliáig gyarapodó Románia, valamint a területét ugyancsak megnövelő és adriai kijárathoz jutó Montenegró teljes függetlenségét (bár Spizza/Sutomore körzete a Monarchiához kerül, s a montenegrói tengerpartot az osztrák-magyar hadiflotta ellenőrizheti); Görögország megkapja Thesszáliát; a Monarchiának engedélyezik Bosznia és Hercegovina okkupálását; a Novipazari szandzsákot az Osztrák-Magyar Monarchia ugyancsak okkupálhatja. A török fennhatóság alatt maradó Ciprus brit megszállás és közigazgatás alá kerül. A római katolikus albánok francia támogatással Mirditë területére vonatkozó szűk autonómiát kapnak. A berlini kongresszus után - mivel a kongresszuson Németország nem támogatta Oroszországot - kiéleződnek az orosz-német ellentétek, melyeket Németország védővám-politikája 1879-től még jobban elmérgesít. Bár az eddig birodalmi területnek számító Balkán olyan nemzetállami területté válik, amelyen jelen van az Oszmán Birodalom, a balkáni kisállamok számára a rendezés kiábrándító. kapcsolódó térképek: 65 66 67 70 71 72 72 74 95 98 99 100 101 104 106 107 108 117 173 257 258 323 324 327 329 330 333
1881. márc. 26.
Hohenzollern Károly fejedelmet a független Románia királyává kiáltják ki. A koronázásra május 10-én kerül sor . kapcsolódó térképek: 100 108
1883. okt. 30.
Románia oroszellenes élű titkos védelmi szerződést köt a Monarchiával, amelyhez azonnal csatlakozik Németország, 1888-ban pedig Olaszország. Szerződésével Románia csatlakozott a hármas szövetséghez . kapcsolódó térképek: 109 120
1885. jún.
Románia felmondja a Monarchiával kötött 1879-es kereskedelmi szerződést.
1886. máj.
(-1893. december) Románia protekcionista védővám-politikája miatt vámháború robban ki a Monarchiával.
1892. aug. 17.
A hármasszövetség ellen irányuló titkos orosz-francia katonai konvenció, amely kölcsönös segítséget helyez kilátásba német ill. osztrák/magyar támadás esetén. Ezzel a kontinens két diplomáciai táborra szakad: egyfelől Oroszországra és Franciaországra, másfelől Németországra és Ausztriára. Utóbbiakhoz kapcsolja Olaszországot a hármasszövetség, amelyhez kiegészítő egyezmények révén kötődik Románia és Szerbia. Anglia a "fényes elszigeteltség" politikáját folytatva nem csatlakozik egyik szövetséghez sem. A német súly hozzájárul az orosz-osztrák balkáni ellentét újjáélesztéséhez, egyelőre azonban mindegyik hatalom érdekelt a balkáni probléma (keleti kérdés) befagyasztásában. kapcsolódó térképek: 109
1910. jan. 28.
A Monarchia elismeri Románia dobrudzsai "kompenzációs igényét".
1912. okt. 6.
Szerbia és Montenegró szerződése felosztja a közöttük húzódó Szandzsákot . kapcsolódó térképek: 106
1912. nov. 5.
A Monarchia Németországgal egyeztetett álláspontját a balkáni status quo megbontásáról. Eszerint a szerb államok (Szerbia és Montenegró) területi növekedése csak akkor elfogadható, ha szorosan a Monarchiához csatlakoznak; Szerbia nem kaphat tengeri kijáratot; életképes Albániát kell létrehozni; Románia kapjon területi rekompenzációt a megnagyobbodó Bulgáriától.
1913. máj. 9.
A szentpétervári román-bolgár szerződés ("pétervári jegyzőkönyv") szerint a semlegesség fejében Romániát illeti a constanţai vasúti összeköttetés miatt fontos és Románia által már 1878-ban követelt Szilisztra, rekompenzációként Bulgária déli területgyarapodása miatt, valamint amiért a vlachok más államok kötelékébe.
1913. júl. 10.
Románia is hadat üzen Bulgáriának, s másnap megindítja támadását.
