A Porta - miután III. Musztafa ultimátumban szólította fel Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Lengyelországból, és szüntesse be az ortodox "disszidensek" támogatását - francia befolyásra, a Bari Konföderáció támogatására és a krími tatárok nyomására hadat üzen a cárnőnek. Ezzel kezdetét veszi az 1768-1774-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 34 37 41 46
1768. okt. 28.
A Porta Kis István uralmának megdöntésére irányuló török-velencei támadását a montenegrói csapatok a szeptemberi vereségek után Bjelopavlicnál visszaverik.
1771. júl. 6.
Ausztria védelmi szövetsége a Portával, amelyben Olténia (Kis-Oláh ország) átengedése fejében fegyveres segítséget ígér.
1774. júl. 21.
Az orosz-török háborút lezáró (1775. jan. 24-én ratifikált) kücsük kajnardzsa-i békével Oroszország megkapja az áhított fekete-tengeri kijáratot: a Dnyeper és a Déli-Bug alsó folyása közötti területet és a Kercs-félszigetet, valamint Azovot. A szultán elismeri az addig török fennhatóság alatt állt Krími tatár kánság függetlenségét (Kercs és Jenikalé tatár erődjeit megszerzi Oroszország). Moldva és Havasalföld visszakerül az Oszmán Birodalomhoz, de a cárnő jogot kap arra, hogy a fejedelemségek és a görög egyház érdekeit képviselje a Portánál, továbbá angol és francia mintára megkapja a kapitulációkat. Oroszország szabad kereskedelmi hajózási jogot kap a Fekete-tengeren (amely ezzel megszűnik "török tónak" lenni), és megnyílnak a Szorosok (Boszporusz, Dardanellák) az orosz kereskedelmi hajók előtt. A békekötés napja az ún. keleti kérdés mint az oszmán hagyaték sorsának "születésnapja". kapcsolódó térképek: 37 41 46 53 59 100 117
1777. febr. 25.
A Porta jóváhagyja Bukovina elcsatolását.
1787. aug. 24.
A Porta miután az előző évben orosz jóváhagyás nélkül leváltotta a román fejedelemségek vezetőit, majd 1787-ben ultimátumban szólította fel Oroszországot a Krím és Grúzia kiürítésére, preventív háborút kezdeményezve hadat üzen Oroszországnak. Ezzel kezdetét veszi az 1787-1792-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 37 41
1788. jún.
Kara Mahmud pasa Scutariban lemészároltatja a megnyerésére érkező osztrák küldöttséget. Jutalmul a szultán hivatalosan kinevezi Scutari kormányzójának.
1795.
A Portától való függetlenségét kinyilvánító Oszman Paszvand-Oglu vidini aga (a várost 1794-ben foglalta el) a janicsárokkal megtámadja a Belgrádi pasalikot, első hadjáratát azonban a szerb csapatok segítségével visszaverik. Jutalmul a Porta tovább bővíti a Belgrádi pasalik önkormányzatát. II. Katalin rendelete az orosz kereskedők védelmében megtiltja a zsidók letelepedését az eredeti orosz területeken, csak az újonnan szerzett ún. Elkülönített Körzet városaiban engedélyezi azt.
1798. aug. 24.
Miután a szultán júliusban tengeri támogatást kért a cártól Szentpétervárott az orosz-török szövetség alapját képező tervet fogadnak el a Porta megsegítésére.
1798. szept. 1.
A Porta hadat üzen Franciaországnak, amivel formálisan is megkezdődik a francia-török háború (1798-1802).
1798. okt. 29.
Az I. Péter püspök-fejedelem által egyesített montenegrói törzsek 22-ére összehívott cetinjei gyűlésükön elfogadják az ország első törvénykönyvet (amely lényegében az 1796-os törvények kiegészítése polgári cikkelyekkel). Részben az orosz cár nyomására a Porta 1799-ben formálisan is elismeri Montenegró függetlenségét és Brda déli részeinek csatolását. kapcsolódó térképek: 46 106 108 330
1799. jan. 3.
Lényegében az egyiptomi hadjárat eredményezte franciaellenes orosz-török szövetség formális megkötése Konstantinápolyban. A szerződés titkos záradéka szabad áthaladást biztosít az orosz hadihajóknak a Szorosokon. Egyúttal angol-török szövetséget is kötnek. Végleg körvonalazódik a második franciaellenes koalíció. A háborúba bonyolódó Porta megpróbál kiegyezni a helyi ajánokkal: a lázadó Paszvand-Oglu - miután nem sikerült legyőzni - a szultántól pasa rangot kap (és Vidin majd csak 1807-es halála után száll vissza a Portára), Tepeleni Ali pasát Rumélia kormányzójának nevezi ki (ez a legmagasabb tisztség a Balkánon). Az ajánok ennek ellenére szakadár politikát folytatva Franciaország szövetségét keresik. A janicsároknak a szultán megengedi, hogy visszatérjenek Belgrádba. kapcsolódó térképek: 52
1802. jún. 25.
Francia-török békekötés, amelyben Napóleon visszadja a Portának a ténylegesen már amúgysem birtokolt Egyiptomot. A békében Napóleon megújítja az 1740-es kapitulációkat is, amelyek értelmében Franciaország az Oszmán Birodalom római katolikusainak protektora.
1802.
Az Oszmán Birodalom belzavarai közepette felerősödő orosz nyomásra a Porta újabb hatti-humajunban erősíti meg a még a kücsük-kajnardzsai szerződésben rögzített autonómiát a román fejedelemségekben. Ugyanekkor hét évben szabja meg a fejedelmek uralkodásának időtartamát, és gyakorlatilag leválthatatlanná teszi őket. Leszögezi, hogy orosz jóváhagyás nélkül a Porta jelöltje nem nevezhető ki fejedelemnek, ami megerősíti az orosz befolyást a fejedelemségekben. A Porta a fejedelemségek élére Constantin Ypsilanti (Havasalföld) és Alexander Murusi (Moldva) orosz jelölteket nevezi ki.
1805. szept. 23.
Mivel Franciaország ismét fenyegeti Egyiptomot, a Porta Konstantinápolyban szövetségre lép Oroszországgal. Az 1799-est megerősítő szerződés értelmében az orosz hadihajók szabadon átjárhatnak a Szorosokon, amely más országok előtt zárva marad.
1805. nov.
A szerbek elfoglalják Smederevo/Szendrőt, amely a felkelők első székhelye lesz. Az ide összehívott szkupstina decemberben megtagadja az adófizetést a Portának. kapcsolódó térképek: 51
1806.
Év eleje. Az orosz külügyeket vezető Adam Czartoryski tervet terjeszt elő Európa nemzeti alapú átszervezésére. Eszerint létrejönne a független Lengyelország, valamint egy sor, a Portától független balkáni állam (Szerbia, Hercegovina, Montenegró, Dalmácia, Görögország), amelyek a cár védnöksége alatt föderációra lépnének. kapcsolódó térképek: 50
1806. jan. 1.
A forradalmi naptár megszüntetésével Franciaország visszatér a hagyományos időszámításhoz.
1806. aug. 30.
A szultán a kücsük-kajnardzsai békét ismétlő 1802-es megállapodás ellenében francia nyomásra leváltja Alexander Morusi moldvai és Constantin Ypsilanti havasalföldi oroszbarát fanarióta fejedelmeket. A Porta megszegi a Szorosokra vonatkozó 1799-es egyezményt. Oroszország válaszul ultimátumot intéz a Portához. Napóleon bátorítja a szultán oroszellenes fellépését. kapcsolódó térképek: 41
1806. okt. 17.
A Porta elkésett lépéssel visszahelyezi tisztségükbe a fejedelmeket.
